141986. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a nemtapadó szenek kokszolására
Megjelent 1953. évi május hó í-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.986. SZÁM. 10. a. 21-22. OSZTÁLY. - S-20567. ALAPSZÁM. Eljárás nemtapadó szenek kokszolására. A Magyar Állam, mint Szász Oszkár bányaigazgató, budapesti lakos jogutóda. Bejelentés napja: 1947. augusztus 23. Jóminőségű koksz előállítására elsősorban olyan szenek alkalmasak, amelyek a kigázosítás során darabos állapotú, kellő szilárdságú kokszimaradékot adnak. Ezeket tapadó vagy sülő szeneknek nevezik. Vannak viszont olyan szénfajták, amelyek a kigázosítás alatt nem sülnek össze, hanem porrá vágy szemcsékké esnek szét. Ezeket a koksz előállítására alkalmatlan szeneket, nemtapadó szeneknek nevezik. E két határeset közé esnek az ú. n. „kevésbbé jőltapadó" vagy „rosszul tapadó" szenek (ez a két kifejezés lényegében ugyanazt a fogalmat' jelenti), amelyek önmagukban kigázosítva nem adnak ugyan jóminőségű kokszot, de megfelelően válogatott jóltapadó szenekkel vagy ilyen szenekből származó kátrányféleségekkel' keverve és így kigázosítva olyan kokszimaradékot szolgáltatnak, amely még elég jól -értékesíthető. A fentebb említett nemtapadó szenek éppen abban különböznek a kevésbbé jóltapadó, ill. rosszul tapadó szenektől, hogy még ilyen keverés mellett kigázosítva is széteső, morzsalékos, tehát alig értékesíthető kokszmaradékot nyújtanak. Ez már abban az esetben is így van, ha aránylag kevés, %—'A résznyi nemtapadó szenet tartalmazó keveréket akarunk kigázosítani. Ezért nagy jelentőséggel bírna annak a műszaki feladatnak a megoldása, hogy ilyen nemtapadó szenekből mimódon lehet darabos, jó szilárdságú, tehát jól értékesíthető kokszot a kigázosítás során előállítani. Magyarországon nagymennyiségű nemtapadó szenet termelnek, így hazai viszonylatban a kérdés megoldásának különös jelentősége van. Az ezirányú kutatások megmutatták, hogy a kigázosítási folyamat alatti összesülés egyéb tényezők mellett számottevő mértékben függ a kokszolásra kerülő szenanyag 'hidrogén-/ és- oxigéntarmának egymás közötti arányától is. Ezért már ismételten történtek próbálkozások a nemtapadó szenek kokszolhatóságának oly módon való megjavítására, hogy ezek hidrogén-oxigén arányát tapadó szén vagy valamilyen szénhidrogén-tartalmú anyag (pl. szurok vagy kátrány) kigázosítás .előtti hozzákeverésével kedvezőbbre állítsák be. 'Mindeddig nem sikerült azonban ilyen keverékek felhasználásával sem a nemtapadó szenekből gazdaságos módon jó szilárdságú darabos kokszot előállítani. Ismeretes volt már, hogy a szenek tapadó és felfúvódó képessége a szén bitumen tartalmával függ össze. Fischer, Broehe és Strauch megállapításai szerint az erősen tapadó szenekből a bennük foglalt bitumenes anyagok 275 C°-on, 55 atm. nyomás mellett benzollal kivonhatók és az így kezelt szén tapadó és felfúvódó képességét teljesen elveszti. A benzollal kivont rész annál puhább, minél nagyobb volt a kivonatolás előtt a szén tapadó és fúvódó képessége. A kivonat petroléterrel egy barna színű kemény részre és egy sötét, sűrű olajszerű részre bontható, ezek közül az előbbi a tapadóképesség, az utóbbi a fúvódóképesség okozójának bizonyult. Ha a kivonatolt szénhez a kivonat említett egyik vagy másik részét visszakeverjük, ä szén visszanyeri az eredeti tapadó, ill. fúvódóképességét. Ennek alapján közelfekvőnek látszott az a feltevés, hogy ha valamely erősen tapadó szénből a fenti módon benzolos kivonatot készítünk és a kivont anyagolt valamely nemtapadó szénhez adagoljuk» úgy abból is — a tapadóképesség ily módon történő megjavításával — darabos kokszot tudunk előállítani. A kísérletek azonban \azt bizonyították, hogy ez a feltevés nem helytálló,- nem tapadó szenek kokszolása ezzel az eljárással kielégítő eredménnyel nem valósítható meg. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a nemtapadó szenek é hátrányos tulajdonsága az ilyen szénféleségeknek abból a sajátságából ered, hogy ezek a szenek a kigázosítás folyamán jelentős mértékben zsugorodnak. A kokszolás szempontjából kívánatos erős összesülés csak akkor következhetik be, ha a nem tapadó szeneknek a kokszolás alatti térfogatcsökkentését, zsugorodását megszüntetjük. Ez a találmány szerint oly módon érhető el, hogy a szénben levő illó alkatrészeket a kokszolás előtt eltávolítjuk. Egyes nemitapadó szénféleségeknél az illó alkatrészek eltávolítása kivonatoíással, másoknál,, pl. a magyarországi barnaszenek legtöbbjénél a szén előzetes lepárlása útján érhető el. A nemtapadó szenek illó alkatrészeinek magas hőfokú lepárlás útján való eltávolítása megszünteti a