141986. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a nemtapadó szenek kokszolására

Megjelent 1953. évi május hó í-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.986. SZÁM. 10. a. 21-22. OSZTÁLY. - S-20567. ALAPSZÁM. Eljárás nemtapadó szenek kokszolására. A Magyar Állam, mint Szász Oszkár bányaigazgató, budapesti lakos jogutóda. Bejelentés napja: 1947. augusztus 23. Jóminőségű koksz előállítására elsősorban olyan szenek alkalmasak, amelyek a kigázosítás során da­rabos állapotú, kellő szilárdságú kokszimaradékot adnak. Ezeket tapadó vagy sülő szeneknek nevezik. Vannak viszont olyan szénfajták, amelyek a kigázo­sítás alatt nem sülnek össze, hanem porrá vágy szemcsékké esnek szét. Ezeket a koksz előállítására alkalmatlan szeneket, nemtapadó szeneknek neve­zik. E két határeset közé esnek az ú. n. „kevésbbé jőltapadó" vagy „rosszul tapadó" szenek (ez a két kifejezés lényegében ugyanazt a fogalmat' jelenti), amelyek önmagukban kigázosítva nem adnak ugyan jóminőségű kokszot, de megfelelően válogatott jól­tapadó szenekkel vagy ilyen szenekből származó kátrányféleségekkel' keverve és így kigázosítva olyan kokszimaradékot szolgáltatnak, amely még elég jól -értékesíthető. A fentebb említett nemtapadó szenek éppen ab­ban különböznek a kevésbbé jóltapadó, ill. rosszul tapadó szenektől, hogy még ilyen keverés mellett kigázosítva is széteső, morzsalékos, tehát alig ér­tékesíthető kokszmaradékot nyújtanak. Ez már ab­ban az esetben is így van, ha aránylag kevés, %—'A résznyi nemtapadó szenet tartalmazó keve­réket akarunk kigázosítani. Ezért nagy jelentőség­gel bírna annak a műszaki feladatnak a megoldása, hogy ilyen nemtapadó szenekből mimódon lehet darabos, jó szilárdságú, tehát jól értékesíthető kok­szot a kigázosítás során előállítani. Magyarorszá­gon nagymennyiségű nemtapadó szenet termelnek, így hazai viszonylatban a kérdés megoldásának kü­lönös jelentősége van. Az ezirányú kutatások megmutatták, hogy a ki­gázosítási folyamat alatti összesülés egyéb ténye­zők mellett számottevő mértékben függ a kokszo­lásra kerülő szenanyag 'hidrogén-/ és- oxigéntar­mának egymás közötti arányától is. Ezért már is­mételten történtek próbálkozások a nemtapadó sze­nek kokszolhatóságának oly módon való megjavítá­sára, hogy ezek hidrogén-oxigén arányát tapadó szén vagy valamilyen szénhidrogén-tartalmú anyag (pl. szurok vagy kátrány) kigázosítás .előtti hozzá­keverésével kedvezőbbre állítsák be. 'Mindeddig nem sikerült azonban ilyen keverékek felhasználásával sem a nemtapadó szenekből gazdaságos módon jó szilárdságú darabos kokszot előállítani. Ismeretes volt már, hogy a szenek tapadó és fel­fúvódó képessége a szén bitumen tartalmával függ össze. Fischer, Broehe és Strauch megállapításai szerint az erősen tapadó szenekből a bennük foglalt bitumenes anyagok 275 C°-on, 55 atm. nyomás mellett benzollal kivonhatók és az így kezelt szén tapadó és felfúvódó képességét teljesen elveszti. A benzollal kivont rész annál puhább, minél na­gyobb volt a kivonatolás előtt a szén tapadó és fúvódó képessége. A kivonat petroléterrel egy barna színű kemény részre és egy sötét, sűrű olajszerű részre bontható, ezek közül az előbbi a tapadóké­pesség, az utóbbi a fúvódóképesség okozójának bi­zonyult. Ha a kivonatolt szénhez a kivonat említett egyik vagy másik részét visszakeverjük, ä szén visszanyeri az eredeti tapadó, ill. fúvódóképességét. Ennek alapján közelfekvőnek látszott az a feltevés, hogy ha valamely erősen tapadó szénből a fenti módon benzolos kivonatot készítünk és a kivont anyagolt valamely nemtapadó szénhez adagoljuk» úgy abból is — a tapadóképesség ily módon tör­ténő megjavításával — darabos kokszot tudunk elő­állítani. A kísérletek azonban \azt bizonyították, hogy ez a feltevés nem helytálló,- nem tapadó sze­nek kokszolása ezzel az eljárással kielégítő ered­ménnyel nem valósítható meg. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a nemtapadó szenek é hátrányos tulajdonsága az ilyen szénféleségeknek abból a sajátságából ered, hogy ezek a szenek a kigázosítás folyamán jelentős mér­tékben zsugorodnak. A kokszolás szempontjából kí­vánatos erős összesülés csak akkor következhetik be, ha a nem tapadó szeneknek a kokszolás alatti térfogatcsökkentését, zsugorodását megszüntet­jük. Ez a találmány szerint oly módon érhető el, hogy a szénben levő illó alkatrészeket a kokszolás előtt eltávolítjuk. Egyes nemitapadó szénféleségek­nél az illó alkatrészek eltávolítása kivonatoíással, másoknál,, pl. a magyarországi barnaszenek leg­többjénél a szén előzetes lepárlása útján érhető el. A nemtapadó szenek illó alkatrészeinek magas hő­fokú lepárlás útján való eltávolítása megszünteti a

Next

/
Oldalképek
Tartalom