141976. lajstromszámú szabadalom • Rajzgép

Megjelent 1953. évi május hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.976. SZÁM. 70. e. OSZTÁLY. - KEP-66. ALAPSZÁM. „Rajzgép". A Magyar Állam, mint Kemenezky Miklós gépészmérnök budapesti lakos jogutóda. A bejelentés napja: 1949. október 15. A parallelogramm-rendszerű rajzgépeknél egy­szerűbben gyárthatók és olcsóbbak az ú. n. szalag­rendszerű rajzgépeik. Ez utóbbi rajzgépeknél a vo­nalzók párhuzamos maradását dobpárokra feszített szalagok biztosítják azáltal, hogy a felsőkar dobja e! nem fordíthatóan van 'a rajztáblához rögzítve. A találmány ilyen szalagos rajzgép arra a kiviteli alakjára vonatkozik, amelynél a szalagok csővel vannak burkolva és ezek a csövek az őket összefogó dobburkolatokkal alkotják a karok vázát. A talál­mány a gép egyes szerkezeti részeinek az eddigi­nél egyszerűbb megoldásában van. Egyik jellegze­tessége, hogy mindegyik karnak közvetlenül a kar­hoz erősített külön ellensúlya van. így elmaradha­tott az ellensúlyozáshoz eddig alkalmazott külön pá­ráll élogramm-tkarrendszer. Egyszerűbb továbbá az a szerkezet, amely a rajzgépnek az alapvonalra való beállítását teszi lehetővé. Egyszerűbb ugyan­csak a vonalzótartó-fej vonalzóelfordító szerkezete és a vonalzók felerősítése. A mellékelt rajz 1. ábrája az eddig szokásos ellensúlyozási meg­oldást mutatja. A 2. ábra a találmány szerinti gép kiegyensúlyozá­sát tünteti fel. A 3. ábra utóbbi beállítható könyökének metszete. A 4. ábra a vonalzótartó fejben lévő elfordítószer­kezetnek nézete. Az . . • 5. ábra a vonalzó felerősítő szerkezet metszete, a 6. ábra pedig a szerkezetben lévő laprúgó alul­nézete. Azzal, hogy a rajzgép —1— és —2— karját kü­lön —3— és —4— ellensúllyal láttuk el, elhagy­hattuk az.l. ábrán látható eddig alkalmazott —5—, —6— és —7— csuklós karrendszert. A rajzgép egyik vonalzójának az alapvonalra be­állítását nagyon egyszerűsíti a rajzgép könyöké­ben lévő két —8—, —9— szalagdob 3. ábra szerint alkalmazott oldható kapcsolata. Ez. egy példaképpen ismertetett megoldás, A —8— dob agyának kúpos furatába be van tolva a —9— dob kúposfelületü agya. A két dobnak egymáshoz kapcsolása vagy oldása a —10— szorítócsavarral történik! A kap­csolat súrlódásos. A rajzgép fejében levő találmány szerinti vonalzó­beállító szerkezet áll a vonalzókat tartó —11 tárcsából, az azzal egytengelyűén elrendezett —12- -körhagyóból és az ezzel működtetett kétkarú —13— reteszelőből. A —21— csap körül elforduló retesz —14— karját a —15— rúgó szorítja a körhagyóhpz. A vonalzó­tartó tárcsán a vonalzók 15°-os beállításához —16-­fogak vannak, amelyekbe a reteszelő —17— pöcke belekap. Reteszelő helyzetben a reteszelő 14.­karja a körhagyó mély —22— nyugaszában fek­szik. A vonalzók 15°-os átállítása úgy történik, hogy a körhagyót a forgástengelyére szerelt —18— ke­zelőgombjával a 4. ábrán látható nyil irányában elfordítjuk, akkor a reteszerő —14— karja a kör­hagyó nyugaszából kiemelkedik, kiemelve a vonalzó­tartó-tárcsa fogközéből a karhoz erősített, 17- -reteszelő pecket, majd a kar a körhagyó kisebb —20— nyugaszába csappan. Ekkor a vonalzók a tartótárcsával szabadon elforgathatok, mert a —17— reteszelő pecek a fogak körén kívül marad. A vonalzókat a kívánt 15°-os vagy ennek többszö­rösének mértékében elforgatva, a körhagyót vissza­fordítjuk, amikor a reteszelő —14— karja vissza­csáppan a mély nyugaszba és elreteszeli, a tartóitár­csát. Ha 15°-tól vagy annak t többszöirösétől eltérő tetszőleges szögbe akarjuk beállítani a vonalzókat, a körhagyót a nyíl irányában elforgatva a rete­szelő —14— karját a már ismert módon kiemeljük, majd a vonalzókat a kívánt szögben beállítjuk, azután a körhagyót tovább forgatjuk, ezzel a rete­szelő —14— karját még jobban felemeljük, . úgy­hogy a reteszelő másik —19— karja ráfekszik a tartótárcsa kerületére és a tárcsát súrlódással rög­zíti. A találmány szerinti rajagépnél az eddig szoká­sos fecskefark alakú tolókás vonalzórögzítő szerke­zet helyett csapos szerkezetet alkalmazunk. A vo­nalzók állását két, tövében hengeres, végén pedig kúpos —25— csap biztosítja. Ezek a csapok az 5. ábrán feltüntetett kiviteli példánál a tartótárcsa —26— nyúlványaiba vannak erősítve. A felerősí­tendő vonalzón —27— lemez van. A lemezben két, a csapok hengeres részének átmérőjénél valamivel nagyobb átmérőjű furat van a csapok befogadá­sára. & vonalzó pontos állását azonban nem ezek

Next

/
Oldalképek
Tartalom