141972. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mozgófénykép vetítésére, valamint hozzávaló felvevő vetítő és néző készülék
Megjelent 1953. évi május hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.972. SZÁM. 57. a. 33^63. OSZTÁLY. — D-6235. ALAPSZÁM. % in. - •' i — Eljárás mozgófénykép vetítésére, valamint hozzáv aló felvevő-, vetítő- és nézőkészülék. Dékány Sándor oki. gépészmérnök Budapest. Bejelentés napja: 1948. augusztus 9. A találmány eljárás mozgófényképek (mozgó rajzképek) «vetítésére olymódon, hogy szemlélőben a sík-kép térszerü illúziót keltsen. A találmányhoz tartozik az új eljárás megvalósítására szolgáló felvevő, vetítő és nézőberendezés is. Az eddig ismeretes ilyszerű célt szolgáló berendezések a bal-, illetve jobbszemnek megfelelő képeket többnyire egymás mellé, vagy különböző színben egymásra vetítették és a nézőnek optikai nézőkészüléken át kellett szemlélni. Ismeretes olyan térszerü látást keltő berendezés is (pl. az orosz Ivanof mérnök találmánya), amelyiknél szemüveg használata fölösleges. Mindezek azonban egyrészt költséges éts számos hibaforrást tartalmazó felvevő, illetve vetítő- és nézőberendezést (pl. két filmszalag párhuzamos, - szinkron futtatása stb.) tartalmaznak, másrészt a kétszínű megoldás káros fiziológiai hatást vált ki. A szemüveg nélküli megoldás pedig a szemlélők számára egész különlegesen épített helyiséget, a közhasználatú vetítőernyő helyett az optikai lencsék tízezreit tartalmazó drága ernyőt stb. igényel. A találmány célja oly mozgóképek vetítésére alkalmas eljárás létesítése, amely lehetővé teszi, hogy a felvevő- és vetítőkészüléken történő kisebb átalakítás után minden normális vetítőkészülékkel az e célra készített nézőkészüléken keresztül térszerü benyomást keltő képet lássunk a vetítőernyőn. A jelzett kisebb átalakítás a normális síkfilmek eddigi vetítési »módját változatlanul lehetővé teszi. A találmány a közismert "térszerü látás (sztereoszkópikus látás) elvén túlmenőleg azon a megfigyelésen alapszik, hogy az ugyancsak közismert mozgó -fényképvetítési elv (a gyorsan egymást követő fényimpulzusok a szemükben folytonosaknak látszanak) fölhasználásával a bal-, -illetve jobbszemnek megfelelő képek egy filmről, filmkockánkint váltakozva is vetíthetők és e fényimpulzusok a találmány szerinti vetítő- és nézőberendezés használata mellett a balszemben a bal-, a jobbszemben a jobbszemnek megfelelő folytonos jellegű képsorozatot létesítenek. A kettő összhangja pedig a szemlélőben a térszerü látás illúzióját kelti. A találmány szerinti felvétel- történhetik vagy: a) két egymásmelleit elhelyezett, tazonos kivitelű felvevőgéppel, melyek «parallel (szinkron) járnak. Az így készült negatív filmek egyikéről a páros, a másikáról a páratlan kockák képei törlendők és a két negatív egymásrahelyezése után készül a végleges pozitív film; b) vagy a találmány szerinti, síktükröket tartalmazó előtétszerkezet alkalmazásával, egyetlen felvevőgép hasznalatával, mely szerint a forgatott filmre filmkockánkint felváltva a bal-, illetve a jobbszemnek megfelelő centrális projekció kerül. Az előtétszerkezetben a film mozgató orsóról elektromos úton vezérelt, alternatív, vagy forgómozgást végző tükör gondoskodik arról, hogy az objektívbe fölváltva a bal-, illetve-jobbszemnek megfelelő képek kerüljenek. A vetítéshez bármelyik vetítőkészülék használható. A filmmozgató orsóról azonban megfelelő áttételezés után a nézőkészülék (szemüveg) ernyőrendszerének mozgatásához szükséges elektromagnetikus impulzusokat vezéreljük. A nézőkészülék (szemüveg) mechanikus és elektromagnetikus — tehát nem optikai — berendezése a kapott impulzusok útján gondoskodik arról, hogy" a balszemnek megfejelő kép vetítésekor a néző jobbszeme a j-obszemnek megfelelő kép vetítésekor pedig a néző balszeme egy ernyővel el legyen takarva. A találmány szerinti felvevőikészülék előtét- szerkezeténeik egy-két kiviteli módját az 1., 2. és 3. ábra szemlélteti. A két géppel történő fölvételt az 1. ábra vázlatosan szemlélteti. A filmmozgató tengelyeket összekötő t B összekötő tengely, gondoskodik a két felvevőgép szinkron működéséről. A 2. és 3. ábra az egy felvevőgéppel történő fölvételhez alkalmazható tükrös előtétszerkezet egy-két példaképpen szolgáló megoldását szemlélteti vázlatosan. Trf, és TrJ - = fix tükrök, T kb és T fej = a képsíkra merőleges síkban alternatív mozgást, vagy körszegmens formájú kivitelben forgó mozgást végző tükrök, melyek fölváltva kerülnek az objektív elé. A 2/a. ábra a forgó tükör alakjára és méretezésére mutat egy példát a tükör síkjára merőleges nézetben. K = a körszegmens sugara, r—sz. objektív látómezejének megfelelő kör sugara. A vonalkázott terület = a tükröző felület.
