141972. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mozgófénykép vetítésére, valamint hozzávaló felvevő vetítő és néző készülék

Megjelent 1953. évi május hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.972. SZÁM. 57. a. 33^63. OSZTÁLY. — D-6235. ALAPSZÁM. % in. - •' i — Eljárás mozgófénykép vetítésére, valamint hozzáv aló felvevő-, vetítő- és nézőkészülék. Dékány Sándor oki. gépészmérnök Budapest. Bejelentés napja: 1948. augusztus 9. A találmány eljárás mozgófényképek (mozgó rajzképek) «vetítésére olymódon, hogy szemlélőben a sík-kép térszerü illúziót keltsen. A találmányhoz tartozik az új eljárás megvaló­sítására szolgáló felvevő, vetítő és nézőberende­zés is. Az eddig ismeretes ilyszerű célt szolgáló beren­dezések a bal-, illetve jobbszemnek megfelelő képe­ket többnyire egymás mellé, vagy különböző szín­ben egymásra vetítették és a nézőnek optikai néző­készüléken át kellett szemlélni. Ismeretes olyan tér­szerü látást keltő berendezés is (pl. az orosz Ivanof mérnök találmánya), amelyiknél szemüveg haszná­lata fölösleges. Mindezek azonban egyrészt költsé­ges éts számos hibaforrást tartalmazó felvevő, illetve vetítő- és nézőberendezést (pl. két filmszalag pár­huzamos, - szinkron futtatása stb.) tartalmaznak, másrészt a kétszínű megoldás káros fiziológiai ha­tást vált ki. A szemüveg nélküli megoldás pedig a szemlélők számára egész különlegesen épített he­lyiséget, a közhasználatú vetítőernyő helyett az optikai lencsék tízezreit tartalmazó drága ernyőt stb. igényel. A találmány célja oly mozgóképek vetítésére al­kalmas eljárás létesítése, amely lehetővé teszi, hogy a felvevő- és vetítőkészüléken történő kisebb átala­kítás után minden normális vetítőkészülékkel az e célra készített nézőkészüléken keresztül térszerü be­nyomást keltő képet lássunk a vetítőernyőn. A jel­zett kisebb átalakítás a normális síkfilmek eddigi vetítési »módját változatlanul lehetővé teszi. A találmány a közismert "térszerü látás (sztere­oszkópikus látás) elvén túlmenőleg azon a megfigye­lésen alapszik, hogy az ugyancsak közismert mozgó -fényképvetítési elv (a gyorsan egymást követő fény­impulzusok a szemükben folytonosaknak látszanak) fölhasználásával a bal-, -illetve jobbszemnek megfe­lelő képek egy filmről, filmkockánkint váltakozva is vetíthetők és e fényimpulzusok a találmány sze­rinti vetítő- és nézőberendezés használata mellett a balszemben a bal-, a jobbszemben a jobbszemnek megfelelő folytonos jellegű képsorozatot létesítenek. A kettő összhangja pedig a szemlélőben a térszerü látás illúzióját kelti. A találmány szerinti felvétel- történhetik vagy: a) két egymásmelleit elhelyezett, tazonos kivitelű felvevőgéppel, melyek «parallel (szinkron) járnak. Az így készült negatív filmek egyikéről a páros, a másikáról a páratlan kockák képei törlendők és a két negatív egymásrahelyezése után készül a vég­leges pozitív film; b) vagy a találmány szerinti, síktükröket tartal­mazó előtétszerkezet alkalmazásával, egyetlen fel­vevőgép hasznalatával, mely szerint a forgatott filmre filmkockánkint felváltva a bal-, illetve a jobbszemnek megfelelő centrális projekció kerül. Az előtétszerkezetben a film mozgató orsóról elektro­mos úton vezérelt, alternatív, vagy forgómozgást végző tükör gondoskodik arról, hogy az objektívbe fölváltva a bal-, illetve-jobbszemnek megfelelő ké­pek kerüljenek. A vetítéshez bármelyik vetítőkészülék használ­ható. A filmmozgató orsóról azonban megfelelő áttételezés után a nézőkészülék (szemüveg) ernyő­rendszerének mozgatásához szükséges elektromag­netikus impulzusokat vezéreljük. A nézőkészülék (szemüveg) mechanikus és elek­tromagnetikus — tehát nem optikai — berendezése a kapott impulzusok útján gondoskodik arról, hogy" a balszemnek megfejelő kép vetítésekor a néző jobbszeme a j-obszemnek megfelelő kép vetítésekor pedig a néző balszeme egy ernyővel el legyen ta­karva. A találmány szerinti felvevőikészülék előtét- szer­kezeténeik egy-két kiviteli módját az 1., 2. és 3. ábra szemlélteti. A két géppel történő fölvételt az 1. ábra vázla­tosan szemlélteti. A filmmozgató tengelyeket össze­kötő t B összekötő tengely, gondoskodik a két felvevő­gép szinkron működéséről. A 2. és 3. ábra az egy felvevőgéppel történő föl­vételhez alkalmazható tükrös előtétszerkezet egy-két példaképpen szolgáló megoldását szemlélteti vázla­tosan. Trf, és TrJ - = fix tükrök, T kb és T fej = a képsíkra merőleges síkban alternatív mozgást, vagy körszegmens formájú kivitelben forgó mozgást végző tükrök, melyek fölváltva kerülnek az objektív elé. A 2/a. ábra a forgó tükör alakjára és méretezé­sére mutat egy példát a tükör síkjára merőleges nézetben. K = a körszegmens sugara, r—sz. objektív látómezejének megfelelő kör sugara. A vonalkázott terület = a tükröző felület.

Next

/
Oldalképek
Tartalom