141947. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fokozott zselirozó képességű gyümölcsvelő előállítására

. Megjelent 1953. évi február hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.947. SZÁM. 53. k. OSZTÁLY. - KU—95. ALAPSZÁM. Eljárás fokozott zselirozó képességű gyümölcsvelő előállítására. A Magyar Állam, mint a feltaláló Kutz Vaszilij vegyészmérnök, árpádföldi lakos jogutóda, A bejelentés napja: 1950. szeptember 26. Zselirozó képességű gyümölcsvelők — pl. almavelő — előállítása eddig úgy történt, hogy a gyümölcsöt — pl. zöldalmát — puhítás és a pektin oldhatóvá tétele céljából megfőzték, átpaszirozták és az így kapott pürét konzerválták. A gyümölcs protopektin tartalma a főzés folytán feltáródott és zselirozó pektinné alakult át. Ez az átalakulás azonban a fenti eljárásnál csak részlegesen folyt le, a gyümölcsben levő sav mennyiségétől, a gyümölcs érettségi fokától és az eljárás körülményeitől függ az, hogy a protopektin milyen hányada marad feltáratlan és megy ezáltal gyakorlati szempontból veszendőbe. A találmány a fenti hátrány kiküszöbölését célozza és lehetővé teszi az eddiginél kétszer nagyobb zselirozó képességű gyümölcsvelő előállítását. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy kénessav oldat segítségével a püré protopektin tartalma hideg úton is teljes egészében feltárható. A protopektin teljes feltárása nemcsak azért. előnyös, mert ezáltal mennyiségileg nagyobb pektintartalmű gyümölcsvelőt kapunk, hanem azért is, mert a protopektinnek éppen az a része, amely a főzésnél nem táródik fel, jobb minőségű pektint szolgáltat a főzés során oldhatóvá váló pektinnél. A protopektin feltárásához i.5 feletti, célszerűen 2% körüli töménységű kénessavoldat szükséges, amelyet zárt edényben 7—14 napig hagyunk közönséges hőmérsékleten a gyümölcsre hatni. A feltárási folyamat befejezése után a kénessav viszszanyerhető, ha az elegyet légritkított térben kb. 65 C°-ra melegítjük és a felszabaduló kénessavat felfogjuk. Ehhez azonban megfelelő berendezés szükséges, ennek hiányában a találmány szerinti eljárás kénessav visszanyerése nélkül folytatható le. Utóbbi esetben természetesen a kénessavas oldatot tartalmazó tartályok felnyitásánál és az elegy tovább feldolgozásánál megfelelő szellőzésről kell gondoskodni. A találmány szerinti ejárás kivitele példaképen a következő módon történhetik: Zöld almát, amelyből a rothadt darabokat és az idegen anyagokat előzőleg kiválogattuk, vízben felfőzünk és azután megfelelő készülékben felaprítunk. Az aprított anyag zárt tartályba kerül, ahol annyi kéndioxid oldatot vagy gázalakú kéndioxidot vezetünk hozzá, hogy az egész elegyben az SO2 koncentráció 2% körül legyen. 7—14 napi állás után az elegyet a kéndioxid visszanyerőberendezésbe vezetjük, majd lehűtjük és paszirozzuk. A megpaszirozott készterméket tartósítva tároljuk. Mint fentebb már említve volt, a kéndioxid viszszanyerés a találmány lényegének érintése nélkül el is maradhat. Ugyancsak nem tartozik a találmány lényegéhez a nyersanyag előzetes felfőzése sem, mert a kénessav oldat megfelelő ideig történő behatás esetén a nyers gyümölcs protopektin tartalmát is teljesen feltárja. így tehát a fent leírt eljárás lényeges egyszerűsítése is lehetséges anélkül, hogy ezzel a találmány kereteit átlépnők. Feldolgozhatunk pl. almát olyképen is, hogy az egész almát aprítás nélkül hordóba rakjuk, az almákkal megrakott hordót vízzel töltjük fel és annyi kéndioxidot adunk hozzá, hogy az SO2 töménység 2—4% legyen. Ezután a hordót légmentesen lezárjuk és kb. két hétig állni hagyjuk. Eközben az alma meglágyul. A kezelés befejezte után a kénessavas vizet leszívatással eltávolítjuk és az almát átpaszirozzuk. Ajánlották már korábban is pektintartalmű növényi -nyersanyagok oly módon való kezelését, hogy azokat esetleg aprított vagy zúzott állapotban kénessav-oldattal huzamosabb ideig hidegen tároljuk. Ez a kezelés azonban eddig kizárólag tartósítás céljára szolgál, ennek megfelelően 1.5% alafti töménységű kénessav-oldattal történt és ezért az ilyen már ismert kezelés nem vezetett a protopektin feltárására: A találmány ettől az ismert eljárástól a protopektinnek hidegen való feltárására alkalmas, 1.5% felett töménységű kénessav-oldat alkalmazásában különbözik és e különbség folytán egészen más műszaki eredményre, a protopektin teljes feltárására vezet, A találmány szerinti eljárással készült almavelőből félannyi mennyiség szükséges vegyesíz gyártásánál a szükséges szilárdság eléréséhez, mint a korábbi eljárással, csak egyszerű főzéssel előállított almavelőből. Természetszerűleg a találmány nincs az alma feldolgozására korlátozva, ugyanilyen módon végrehajtható az eljárás más e célra alkalmas