141941. lajstromszámú szabadalom • Eljárás C-vitamin előállítására

Megjelent 1953. évi február hó l^én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.941, SZÁM. 12. p. 11-17. OSZTÁLY. - GO-202. ALAPSZÁM. , Eljárás C-vitamin előállítására. Bejelentő: Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest. A bejelentő által megnevezett feltalálók: dr. Vargha László, dr. Toldy Lajos. Bejelentés napja: 1951. október 26. Ismeretes, hogy a 2-ketpl-l-gulonsav, ill. ennek származékai (pl. metilésztere, vagy diaceton-származéka) kloroformos oldatban, sósavgázt tartalmazó alkohol katalizátorral hevítve, aszkorbinsawá laktonizálhatók. Ä képződő aszkorbinsav az oldatból kristályosan kiválik és az ismert módon izolálható. (Franz Elger: 2,462.251. sz. U. S. szabadalom.) Reakcióközegként nemcsak kloroform használható, hanem más oly oldószer is, melyben az aszkorbinsav nem oldódik, ül. melyben oldékonysága csekély. Ilyen oldószerek lehetnék egyes aromás szénhidrogének, alifás és aromás halogénezett szénhidrogének, továbbá bizonyos alkoholok, mint pl.: benzol, toluol, xilol, dekalin, diküóretán, szséntetraklorid, triklóretilén, tetraklóretán, bromof orm, klódbenzol, izobutilalkohol stb. (Berezovszkij és Sztrelcsunász: Zsurnal Prikl. Himii, 1949. 1113., Zsurnal Obscsei Himii, 1950. 2072., 187.934. sz, svájci szabadalom.) Katalizátorként előnyösen sósavgázt tartalmazó alkohol használható, de célrevezetők egyéb katalizátorok is, pl. brómhidrogént vagy kénsavat tartalmazó alkohol. Az ismertetett módon az aszkorbinsav 80—81 % -os termeléssel nyerhető. Azt találtuk, hogy a fentinél jobb hozamot érhetünk el akkor, ha a laktonizálást egy alkalmasan megválasztott azeotropikus desztillációval kötjük össze. Az azeotropikus desztillációt célszerűen úgy végezhetjük, hogy a laktonizálás befejezése után az oldószer egy részét ledesztilláljuk, miközben a vízzel, alkohollal és acetonnal együtt távozó oldószert, friss oldószerrel pótolhatjuk. De eljárhatunk úgy is, hogy az azeotropikus desztillációt a laktonizálás időtartama alatt folyamatosan végezzük, mialatt esetleg gondoskodunk az eltávozó oldószer pótlásáról. A desztilláció — szükség szerint — vákuumban is végezhető. A nyeredék emelkedésén kívül, az ismertetett eleijárásnak bizonyos esetekben még egy másik előnye is van. A laktonizáláshoz használatos oldósze\ némelyike ugyanis nem elegyedik sósavgázt L almazó alkohollal, és az ekkor kivált C-vitamin t xósavgázt tartalmazó alkoholt magával ragadva — nehezen szűrhető, nehezen mosható, darabos, tapados tömeggé válik. A azeotropikus desztilláció eredményeként a fentiekben jellemzett C-vitamin finom porrá esik szét, mely most már nehézség nélkül izolálható. A javasolt eljárás szemléltetésére a következő példák szolgálnak: 1. 100 g diaceton-2-keto-l-gulonsav-hidrätot, 215 ml széntetrakloriddal és 41.5 ml 20% sósavgázt tartalmazó alkohollal, keverővel és visszafolyós hűtővel ellátott lombikban 28 órán át forralunk. A forralás folyamán megindul a C-vitamin kiválása, melynek mennyisége a reakció előrehaladásával szaporodik. A laktonizálás második felében megkezdjük az azeotropikus desztillációt, melyet oly ütemben végzünk, hogy a hátralevő reakcióidő alatt a jelenlevő oldószernek" mintegy a fele desztilláljon át. A nyert szuszpenzióhoz 100 ml széntetrákloridot adunk, majd a C-vitamint a szokásos módon izoláljuk. A termelés 84%-os. 2. 100 g diaceton-2-keto-l-gulonsav-hidrátot 215 ml triklóretilénnel és 41.5 ml 20% sósavgázt tartalmazó alkohollal 18 órán át az 1. alatti készülékben forralunk^ A forralás befejezése után a visszafolyós hűtőt desztilláló hűtővé szereljük át és az átdesztilláló folyadék friss oldószerrel való folyamatos pótlása mellett 200 ml oldószert lepárolunk. Az ismert módon izolált C-Vitamin-mennyisége, 85%-os termelésnek felel meg. 3. A 2. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy a laktonizálás második felében az oldószer mintegy felét lepároljuk. A nyert szuszpenziót 100 ml triklóretilénnel elegyítjük és a C-vitamint a szokásos módon izoláljuk. A termelés megegyezik a 2. példa alattival. Igénypontok: 1. Eljárás aszkorbinsav előállítására, 2-keto-lgulonsavból, ill. ennek származékaiból azzal jellemezve, hogy a reakciót — melyet az ismert módon aromás szénhidrogénekben, alifás és aromás halogénezett szénhidrogénekben, vízben rosszul oldódó alkoholokban, erős ásványi savat tartalmazó alko-