141927. lajstromszámú szabadalom • Kötőgép gyüjtöttszemű mintás áruk kötésére

Mégjelent 1953. évi február hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.927. SZÁM. 25 a. 7-10. OSZTÁLY. — K-17627. ALAPSZÁM. * • _ ; Kötőgép gyűjtött szemű mintás áruk kötésére. Kahán Jenő kötszövő, Budapest. A bejelentés napj a: 1948. december 30. A találmány olyan kötőgép, különösen körkötőgép, amellyel gyűjtött szemeket, ill. hurkokat tartalmazó mintás áruk, főként harisnyák és pulloverek, könnyen és gyorsan köthetők. Eddig ilyen áruk kötésénél, pl. harisnyakötőgépeken mindazokat a kötőtűket, amelyek a mintát kötik, ágyazatukban a többi simán kötő tűnél magasabbra emelték vagy mélyebbre süllyesztették, majd a minta kötése után, rendes magasságukba visszaállították. E különösen kötő, de egyébként szabványos tük a gép meghatározott számú fordulata alatt voltak túlemelve vagy túlsüllyesztve. Ennek a kötési módnak nagy hátránya azonban, hogy két külön tűágyat kell alkalmazni, két külön lakattal. Ennél tökéletesebb megoldású gép is létezik, melynél csak egy tűágy van, egy lakattal, ennél azonban különleges széles talpú tűket és különleges alakú lakatot használtak a minták kötéséhez. A találmány célja olyan kötőgép megvalósítása mintás áruk kötésére, amely valamennyi mintás kötőgépnél egyszerűbb, kevésbbé kényes, üzemzava,roknak nincs oly mértékben kitéve és — ellentétben a korábbi gépekkel — a legkisebb, legegyszerűbb géptípusoknál is megvalósítható. A találmány szerint e cél elérésére a kötőgép mintázó tűi hosszabb nyelvűek, vagy a száruk irányában alacsonyabb talpúak, mint a sima kötést végző tűi; továbbá a mintázótűket és a simán kötő tűket olyan közös lakat mozgatja, amelynek egy tüvezető csatornája van és bemenőoldali záreleme a mintázótűk előírt mozgásának megfelelően emelhető, valamint süllyeszthető. Hosszabb nyelvű mintázó .tűk esetében is célszerű lehet e tűk talpát szárirányban alacsonyabbra venni, mint a sima kötést végző tűk talpát. Körkötőgép esetében a lakat bemenőoldali zárelemét olyan vezérlőmü működteti, amelynek egyes e\emm «a gép mozgórészén, többi elemei pedig a gép állórészén vannak. A rajz a találmány szerinti kötőgépnek mint körkötőgépnek egyik kiviteli alakját példaképpen, kissé, vázlatosan, a találmányhoz nem tartozó részek legtöbbjének elhagyásával tünteti »fel. Az 1. ábra a gép oldalnézete. A 2. ábra a gép felülnézete. A 3. ábra egy szabványos' kötőtűt, a 4. ábra pedig egy új rendszerű mintázó tűt mutat. Az 5. ábra egy szerkezeti részlet távlati képe. A 6. ábra a tük mozgását közvetlenül vezérlő zárnak vagy lakatnak oldalnézete, kívülről. A 7. ábra a vezérlő kilincskerék alulnézete. A 8. ábra egy példaképpeni csipkemintát mutat. . A gép 1 talpára szilárdan van erősítve a 2 tűhenger (1. ábra), melynek alkotómenti 3 hornyaiban fészkelnek a hosszirányban mozgatható 4 kötőtűk. (E tük közül az 1. ábra csak hármat szemléltet.) E tűket kiesés ellen a rugalmas 5 gyűrű rögzíti. A 2 tűhengert a 6 zárház veszi körül, mely nem ábrázolt kézikerék révén, vagy e kézikerék szíjhornyába fektetett szíj és ezzel összeköttetésben álló motor révén, forgatható. A tük kötömozgását a G. ábrán látható zár végzi, mely három beszabályozható zárelemből, nevezetesen a 7. baloldali, 8 középső és 0 jobboldali zárelemből áll. A szálak a 10 tartólemezen (2. ábra) álló, nem ábrázolt fonalorsókról jönnek és a 11 oszlop nem ábrázolt felső részén alkalmazott felső szálvezetőszemeken áthaladva, az alsó szálvezetőhöz, majd innen a tűkhöz jutnak. Az 1. ábrán az alsó szálvezető 12 tartójának alsó része látható. Az eddig ismertetett alkatrészek a korábbi kötőgépeken is megvannak. A 3. és 4. ábra egy közönséges 4 kötőtűt és egy mintázó 4' kötőtűt szemléltet. Ezekből az ábrákból kitűnik, hogy e tük között két helyen van különbség : egyrészt a 4' tű 4'a nyelve hosszabb a 4 tű 4a nyelvénél, másrészt a 4' tű talpa kb. fele olyan vastag, mint a 4 tű talpa. Ilyen 4' tűket a tüsorozatban azokon a helyeken alkalmazunk, ahol csipkés kötést keM végezni, tehát pl. harisnyaszárak kötésénél mondjuk tizenkét helyen. A 4' tűknek az .4 kötőhelyen (1. vagy 2. ábra) a 4 tűkhöz viszonyítva kétféle magassági helyzetük van. A 4. ábra.egy 4' tűt e viszonyított alsó helyzetben mutat, melyben annak felső vége egy magasságban van a közönséges 4 tűk felső végével. A 4. ábra a 4' tű felső végét, szakadozott vonallal ábrázoltán viszonyított felső helyzetben is mutatja. Az alsó helyzetben az előző kötésből származó —h— szálhurok a hosszú 4'a nyelvről nem tud lecsúszni, míg a 4 tű rövidebb 4a nyelvéről a szokott módon lecsúszik és így az utóbbi tűnél a hurokképzés ismert módon létre-