141924. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai portalanító

Megjelent 1953. évi január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.924. SZÁM 50. e. OSZTÁLY. - HE-121 ALAPSZÁM. Mechanikai portalanító. Aktiengesellschaft A. Hering cég, Gunzenhausen (Bayern). A bejelentés napja: 1950. november 13. Németországi elsőbbsége: 1950. augusztus 28. -———~ — Ismeretesek már portartalmú gázok kezelésére tengelyirányban szívó és sugárirányban kifúvó fújtatok. A portartalmú gázáramnak a fújtató házában vagy tokjában létrejövő ciklonszerű mozgását pl. arra használták, hogy a port a lapátok felületére dobják és onnan szögalatt elhelyezett, sarkos csatornákkal eltávolítják. Az ilyen portalanítok egyszerű szerkezetűek, mert a portartalmú gázt egyidejűleg szállítják és portalanítják is. Emellett az alkatrészek kopása is legtöbbször nem túlzott. Mégis a mechanikai portalanítóknak ezt a fajtáját az utóbbi évtizedekben mindkevésbbé használják, mert az ilyen portalanítókkal elérhető portalanítási fok a magasabb igényeket< nem elégíti ki. A találmány oly mechanikai portalanítókra vonatkozik, amelyeket a portalanító fújtatóknak vagy fúvóknak lehet nevezni. A találmány tehát az ilyen fújtatok újszerű kialakítására vonatkozik és ezek a találmány szerinti fúvók alkalmasaik arra, sőt igen előnyösen használható arra, hogy finom, sőt legfinomabb ipari porokat tartalmazó gázokat igen jó eredménnyel tehát magas tisztítási fokkal portalanítsunk velük. Ezt a munkát a találmány szerinti portalanítókkal akkor is elvégezhetjük, ha a kezelt gázokban lévő pornak igen esekély a fajsúlya, pl. kisebb mint 1. A találmány szerinti újszerű megoldás alapgondolata, hogy az ilyen fújtatókban a portalanításra a Coriolis-féle gyorsítást használjuk a porrészecskék eltávolítására és a fújtatót ennek megfelelően áramvonalasan alakítjuk ki. E célból a találmány szerinti portalanító fújtatóban a portartalmú' gázok vezetésére való csatornákat a Coriolis-féle gyorsításnak megfelelően kell méretezni. Állandó módon meghajlított felületek, amelyek a lapátok külső éléhez csatlakoznak, a por elvezetésére válók. Ezek az állandó módon meghajlított, felületek előnyösen mint kicsi és hengeresfalú vagy kúposfalú ciklonok vannak kialakítva. Ezeknek az állandó módon meghajlított felületeknek a főtengelye ferdén a lapátok főtengelye felé van hajlítva. A felületek fő-szimmetria tengelye nem kell, hogy ugyanabban a síkban feküdjön, mint a lapátok főszimmetria-tengelye, hanem ez a két tengely egymáshoz képest ferde, illetve kitérő helyzetű is lehet. Az állandó módon meghajlított felületek a legnagyobb kerületnél lévő végeikkel a szomszédos lapátéleken túlnyúlnak, tehát hosszabbak, mint a hozzájuk tartozó lapát szélessége. A meghajlított" felületeknek ezek a kiálló végei vagy orrai a találmány értelmében több különböző porleválasztó kamrába nyúlnak, mely kamrák a fújtató háza vagy tokja előtt vannak elhelyezve. Ezen újszerű szerkezet következtében a portartalmú gáz és a kiválasztott por a portalanító fújtatón való áthaladása közben bizonyos meghatározott éa az áramlási technika szempontjából előírt utat kénytelen bejárni. A por, főleg a finom és nagyon finom por, a fújtató üzeme közben az őt hordozó gázból az előresiető lapátok felületéhez szorul, és azután e felületek mentén kifelé mozog. A lapátok felületei az állandó módon meghajlított vagy görbített felületek bevezetéseiként működnek. A lapátok felületein tehát a porréteg köralakú mozgást végez, illetve forgó mozgás közben ferdén kifelé halad, úgyhogy a por a csatornák kinyúló részeitől a ciklonszerüen kialakított meghajlított felületek felé mozog és így jut a porleválasztó térbe, ahol azután összegyűlik. Általábanvéve oly szűk csatornákat használunk, hogy még a legfinomabb porrészecskék is miközben a lapátok csatornáin áthaladnak, a Coriolisféle gyorsítás hatása alá kerülnek és ezáltal a lapátok felületéhez szorulnak. A központ felé irányuló (centripetális) gyorsulás és a gázok áramlása a porréteget az állandó módon meghajlított felületekről a csatornákba vagy ciklonokba nyomja és eközben a csatornákban a porrészecskék forgó vagy csavarvonalalakú mozgásba jönnek és kifelé haladnak. Mivel a porrészecskék a lapátok vagy csatornák falához szorulnak, a porréteg nagymértékben légtelenítve lesz. A fújtató működése közben az említett kiálló részeknél majdnem teljesen összefüggő porréteg halad át és a gyüjtőtérbe jut. A műszaki életben használatos kisméretű ciklonokban, amelyek tapasztalat szerint a legjobb ismert portalanítok közé tartoznak, általábanvévé a másodpercenkénti 20 méteres gázsebességet, tehát áramlási sebességet nem lehet túllépni. Emellett a kb. 60 u méretű porrészecskék a ciklon falához