141923. lajstromszámú szabadalom • Berendezés távolbalátó vevőkészülékekben bizonyos impulzusok szétválasztására más impulzusoktól és zavaró impulzusoktól

Megjelent 1953; évi január hó 15-én. , ! ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.923. SZÁM. 21 a1

35. OSZTÁLY. - HA-205. ALAPSZÁM. Berendezés távolbalátó vevőkészülékekben bizonyos szinkronizáló impulzusok szétválasztására más im' pulzusoktól és zavaró impulzusoktól. Hazeltine Corporation cég Little Neck, mint De Cola Rinaldo E., park-ridgei lakos jogutódja. A szabadalom bejelentésének napja: 19.51. április 24. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége: 1950. április 26. , A televíziós átvitelnél az adóberendezés sorszinkronizáló impulzusokból és képszinkronizáló impulzusokból összetett szinkronizáló jeleket sugároz ki, melyeket a vevőberendezésben a vízszintes sorpásztázó és a függélyes képpásztázó vezérlésére használnak fel. önműködő frekvenciaszabályo>zású vevőberendezésekben a sorpásztázó periódusokat oly sorfrekvencia-generátor vezérli, melynek frekvenciáját viszont sorfrekvencia-impulzusokból leszármaztatott több vezérlő feszültség energiája vezérli. A vezérlő feszültség leszármaztatása eéljából a sorszinkronizáló impulzusokat, vagy ezekkel bizonyos viszonyban álló impulzusokat fázisdemoduláló körben, egy hullámnak előre meghatározott részével hasonlítják össze, melyet a sorfrekvencia-generátor visszatérő impulzusaiból származtatnak le. Ez a hullám fürészfogalakú lehet és az elrendezést úgy választhatjuk meg, hogy a szinkronizáló impulzusok, vagy az ezekkel bizonyos viszonyban álló impulzusok mindig a fürészfogalakú feszültséggörbéne'k a katódsugár visszavezetésének megfelelő, meredeken eső részének középpontjában jelenjenek meg. Ez esetben a vevőberendezés sorfrekvencia-generátora az adóberendezés hasonló generátorával szinkron fut. Az impulzusok eltérése a fűrészfogalakú feszültséggörbe meredeken eső részének középpontjától vezérlőfeszültség keletkezésére vezet a fázismodulátor kimenőkörében, mely a sorfrekvencia-generátor frekvenciáját akként befolyásolja, hogy az előbb említett állapot ismét helyreáll. A sorfrekvencia-impulzusoknak előre meghatározott szélességük van, mely a kiegyenlítő impulzusok és a kópszinkronizáló impulzusok szélességétől küjlönbözik. E különböző impuílzussáéle^ségek és ama tény folytán, hogy. a kiegyenlítő impulzusoknak és a képszinkronizáló impulzusoknak oly ismétlő frekvenciájuk van, mely a sorfrekvencia-impulzusok frekvenciájának kétszerese, a kiegyenlítő impulzusok és a képszinkronizáló impulzusok a sorfrekvencia-fázisdemodulátorra másképpen hatnak, mint a sorszinkronizáló impulzusok. Ennek eredménye az, hogy a fázisdemodulátor kiegyenlítő és képszinkronizáló impulzusok jelenlétében hibás vezérlőfeszültséget szolgáltat, mely a sorfrekvencia-generátor frekvenciáját megváltoztatja-és ezzel a katódsugarat arra készteti, hogy a katódsugárcső képernyőjének felső részében a sorokat a sorfrekvenciától eltérő frekvenciával pásztázza. Ennek következtében a kép felső és többi része között fáziskülönbség áll fenn. A reprodukáló képnek ezt az eltorzulását rendesen „függélyes elhajlás"-nak nevezik, mert ekkor, a kép felső részében a pásztázó frekvenciának különböző volta miatt, az eredetileg függélyes vonal a kép e részében, reprodukálásnál, bizonyos szöggel elhajolva jelenik meg. Az önműködő frekvenciaszabályozásos adóberendezéseknek, továbbá az a tulajdonságuk, hogy a sorfrekvencia-generátor oly frekvenciánál is stabilan működik, mely a sorszinkronizáló impulzusokkal nem szinkron. Ezt a tulajdonságot általában „oldalzárás"-nak nevezik és akkor lép fel, ha a sorfrekvencia-generátor 50 periódusos frekvenciával, vagy ennek a sorszinkronizáló frekvenciájától különböző többszörösével működik. A vevőberendezésnek valamely hordozó hullámról a másikra való átállításánál a vevőberendezés említett tulajdonsága arra vezethet, hogy a sorfrekvencia-generátor egy a sorfrekvenciától távolfekvő frekvenciára rögzítődik és az önműködő frekvenciaszabályozás nem lesz hatékony. A találmány az említett hátrányokat azzal küszöböli ki, hogy a szinkronizálójel-szétválasztóba vezetett, valamennyi impulzusból egységes szélességű és alakú segédimpulzusokat származtatunk le és ezek közül azokat választják ki, melyének ismétlő frekvenciája a kívánt impulzusokénak felel meg. A találmányt a csatolt rajzokon feltüntetett kiviteli példák nyomán ismertetjük közelebbről. Az 1. ábra távolbalátó berendezés kapcsolási vázlata. • A 2—4. ábrák diagrammok. Az 5—7. ábrák a szinkronizálójel-szétválasz'tónak három kiviteli példáját szemléltetik. Az 1. ábrán feltüntetett távolbalátó vevőberendezésnek a —10— antennához csatlakozó —11—