141889. lajstromszámú szabadalom • A tűztér és a fúvóka elrendezési égési főként Diesel-motoroknál

Megjelent 1953. évi január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.889. SZÁM. 46. c\ 1-52 OSZTÁLY. - MO-149. ALAPSZÁM. A tüztér és fúvóka elrendezése égési, főként Diesel-motoroknál. V V Motor-Union, National Corporation cég

1 Ceskó-Budejovice és Böttger v Josef műszaki tisztviselő Velesín-ben, Kaplice kerület (mindkettő Csehszlovákia) A bejelentés napja 1951. április 3. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1950. április 12. A találmány a befecskendő szelep (fúvóka), valamint az önmagában ismeretes, dugattyúbeli ellipszoid,' illetőleg körtealakú, forgástestü tüztér oly viszonylagos elrendezésével foglalkozik, hogy a kompressziólöket befejeztekor csaknem az összes égési levegő ebbe a térbe koncentrálódjék. Ezzel összefüggésben a találmány kiterjed az égési tér, a befecskendő szelep és a hengerfejbeli szívócsatorna viszonylagos elrendezésére is. A technika mostani állása szerint ismeretes, hogy a tuzteret ellipszoid-, ill. körtealakú forgástestként excentrikusan rendezik el a dugattyúban, úgyszintén hogy a henger mértani tengelyéhez és valamely gömbalakú tűztérhez képest rézsútos befecskendő szelep kiömlőnyílását a tüztér szájnyílásához képest excentrikusan rendezik el. Ismeretes továbbá, hogy egy vagy két fecskendőnyílásos fúvókát a tüztér forgástengelyéhez képest rézsútosan rendeznek el. Ilyenkor a dugattyú feletti hengertérből a dugattyúbeli tüztérbe vezető közlekedőnyílásnak vagyis a tüztér szájnyílásának mindig a tüztér tengelyéhez képest rézsútos belső köpenye van, hogy a rézsútos és a fejbe helyezett fúvóka, amely nem áll ki a fejből, ne lövelhessen a befecskendezés befejeződést megelőzően a közlekedőnyílás köpenyére. Mindezek ismeretes megoldásoknál a befecskendő szelepnek, valamint a dugatytyúbeli forgás testalakú tüztérnek és a közlekedőnyílásának, továbbá a rézsútos szájköpenynek mértani tengelye egyetlen közös síkba esik, amely egyszersmind a tüztér szimmetriasíkja. A találmány célja, hogy a dugattyút, a rézsútos fúvókákhoz való száj köpenymegmunkálások mellőzése révén, egyszerűbben állíthassuk elő és másrészt, hogy a tüzelőanyag és" az égési levegő keverékének örvénylését az egész tüztérben fokozzuk, ami főként alacsony fordulatszámoknál, vagyis mikor a levegő gyengén örvénylik, azért fontos, hogy ilyen fordulatszámoknál is megközelítően csak ugyanannyi tüzelőanyagot fogyasszunk, mint az optimális fordulatszámnál. • így azután, ha helyesen választjuk meg a fúvókát, csaknem egyenes fogyasztási diagramímvonal adódik, melynél a legkisebb és a legnagyobb fogyasztási értékek csupán ± 4%kal ingadoznak a középértékhez képest. Ilyen fogyasztási görbe a lehető legkisebb átlagos tüzelőanyag-fogyasztást biztosítja gépkocsiknál is. A találmány ama felismerésből indul ki, hogy az égési levegő, a kompressziólöket alatt, a dugattyú feletti hengertérből meghatározott törvények szerint áramlik át a tüztérbe, főként ha a tüztér excentrikusan helyezkedik el a dugattyútengelyhez képest. A találmány további alapvető felismerése, hogy a fúvókának a tüztér szimmetriasíkjához viszonyított helyzete is befolyásolja az elégést. A rajzok vázlatosan tüntetik fel az új elrendezés néhány kiviteli példáját, Az 1., 2. és 3. ábra dugattyúfej tört függélyes metszete, mindegyik a hozzátartozó séma» felülnézettel. A 4. ábra dugattyúfej és hengerfej tört függélyes metszete, szintén a hozzátartozó sémás alaprajzzal. Az 5. ábra ugyancsak dugattyúfej és hengerfej tört függélyes metszete, a hozzátartozó hengerfejrész tört vízszintes metszetével. Az 1. ábra az égési levegőnek oly tüztérbe való beáramlását érzékelteti, amelynek közlekedőnyílása kisebb átmérőjű, mint a legnagyobb tüztér-átmérő és amelynek tengelye egybeesik a henger tengelyével. E koncentrikusan elrendezett tüztér, beszűkített közlekedőnyílásával egyetemben biztosítja, hogy a levegő abszolút szimmetríkusian áramlik be. Ez a beáramlás azonban légmozdulás nélküli, hiperboloidos1

alakú, veszteglő semleges körzetet hagy, melynek tengelye egybeesik a henger tengelyével. A szimmetrikus légbeáramlás feltétele, hogy a csíkozással jelölt, —I, II, III— körszeletek felületaránya a dugattyú teljes felületére nézve konstans maradjon. Ezért nem támad érintőleges örvénylés a tüztérben. A 2. ábra az égési levegőnek excentrikus elrendezésű tüztérbe való beáramlását érzékelteti. Ha azt