141869. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

Megjelent 1953. évi január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.869. SZÁM. 21. g. 1-16. OSZTÁLY. - P—11.768. ALAPSZÁM. ' « Villamos kisütőcső. N.V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég Eindhoven. A bejelentés napja : 1949. június 11. Németalföldi elsőbbsége: 1948. június 15. A találmány olyan villamos kisütöosövekre vonat­kozik, melyek esetében a cső belső falán villamosan vezető réteg van elrendezve, amelyhez a caő hasz­nálata során villamos feszültség vezethető. Ez az eset áll fenn pl. olyan gáz- vagy gőzkisülési csöveknél, amelyek csőfalán belül olyan vezető ré­teg van, amely a cső hosszának nagy részén végig fut. Ez a vezető réteg, melynek rendeltetése, hogy a gyújtást megkönnyítse, legalábbis a gyújtás idő­tartama alatt valamelyik föelektr ódával van össze­kötve, s így ezen elektróda potenciálját veszi fel. Másfajta kisütőcsövekben, pl. katódsugárcsövekben, ugyancsak kívánatos lehet, hogy feszültséget alkal­mazzunk a cső belső falán elrendezett vezető be­vonaton. A vezető réteggel való, erre a célra szükséges villamos összeköttetés létrehozása végett olyan fém­szalagot használhatunk, mely rugalmasan szorul a vezető rétegre. Azt találtuk, hogy ennek a szer­kezetnek hátrányai vannak. A kisütőcső elkészítése során a falat magas hőfokra hevítik. Ez különösen akkor fordul elő, amikor az elektródákat hordozó ú. n. talpat hozzáforrasztják. Azt tapasztaltuk mal­most, hogy ez az erőteljes hevítés,, mely alatt a •rugalmas szalaggal érintkező falrész meglágyulásra és eltorzulásra hajlamos, gyakran ama rétegrész olyan tartós alakváltozásával és sérülésével jár, amely rész a csőfal és a rugalmas szalag között ' foglal helyet. Ez a szalag és az említett réteg kö­zötti ki nem elégítő érintkezéssel járhat. A találmány célja az említett hátrányok elkerülé­sére alkalmas szerkezet létesítése, A találmány ér­telmében az olyan kisütőcsövet, melynek belső fal­felülete olyan villamos vezetőréteggel van ellátva, amelyhez villamos feszültség vezethető, az jellemzi, hogy a vezetőréteggel a yezetői összeköttetést bime­tall (kétfémes) elem létesíti, mely nem hevített állapotban a vezetőréteggel érintkezik, és amely akként van elrendezve, hogy a bimetall elem és a vezetőréteg között a vezetői összeköttetés nem, jön létre, ha a bimetall elem kellőképpen fel van he­vítve. Ha a kisütőcső előállítása során, a csőfalat a csatlakozási hely környezetében erőteljesen fel­hevítik, a bimetall elem ugyancsak magasabb hő­fokot vesz fel, minek következtében a bimetall elem és a vezetőréteg közötti vezetői összeköttetés megszakad. Ily módon megakadályozódik, hogy a bimetall elem a vezetőrétegre és a csőfalra nem kívánatos módon nagy nyomást gyakoroljon. Általában ismeretes, hogy kisütőcsöveket olyan szervekkel zárjanak le, melyeket pl. úgynevezett talp, vagy pedig lapos, vagy tányérszerüen öblös lemezalakú tárcsa alkot, amely alkalmas arra, hogy egy vágy több elektródát, vagy a cső más részeit hordozza és amely a csőfalhoz vákuumtömítő módon, van hozzáerősítve. A vezetőréteggel érintkező fém­szalagot ugyancsak ilyen rész hordozhatja. A ta­lálmány szerinti szerkezet ebben az esetben külö­nösen hasznos, minthogy a szóbanforgó résznek vagy tagnak a cső végébe való bevezetésekor a fémsza­lag, ha azt nem alkotja a találmány szerinti bime­tall elem, a csőfalhoz súrlódik, ami gyakran a vezetőréteg sérülésével jár, mely vezetőréteg elő­nyösen nagyon vékony. Amikor a csőlezáró tagot a találmány szerinti csőben helyére visszük, a bi­metall elemet felhevíthetjük, úgyhogy az alakját ak­ként változtatja meg, hogy nem súrlódik a eső­falhoz, amikor a cgőbe bevezetjük. Avégett, hogy a találmány világosabban megért­hető és könnyen megvalósítható legyen, azt az alan­tiakban a csatolt rajzra utalással részletesebben is­mertetjük, amely a találmány egy példaképpeni ki­viteli alakját szemlélteti. Az első ábrán az —1— hivatkozási jel henger­alakú üvegcsövet jelöl, amelynek belső oldalán vé­kony —2— vezetőréteg van elrendezve, mely utóbbi pl. ezüstből készülhet és arra váló, hogy a kisütő­csőben, melynek az üvegcső egy részét alkotja, a kisülés begyújtását elősegítse. Ez a réteg, mely pl. 3 mm széles lehet, lényegében az —1— cső egész hosszán végigfut. A —3— hivatkozási szám ismert alakú üvegtalpat jelez. A —4— lapításba a —6— elektródához vezető —5— hozzávezető vezeték van beforrasztva, ahol a —6— elektróda nagy elektronemisszió-képességü anyaggal' van ellátva. Ennek az elektródának —7— tartóhuzalához (pl. 2 mm széles) —8— bimetall szalag van hozzáerő­sítve. A —6— elektróda, a —7— tartóhuzal, a —8— bimetallszalag és a —3— üvegtalp egyetlen egy­séget alkotnak, melyet a cső egyik végébe vezetünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom