141869. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső
Megjelent 1953. évi január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.869. SZÁM. 21. g. 1-16. OSZTÁLY. - P—11.768. ALAPSZÁM. ' « Villamos kisütőcső. N.V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég Eindhoven. A bejelentés napja : 1949. június 11. Németalföldi elsőbbsége: 1948. június 15. A találmány olyan villamos kisütöosövekre vonatkozik, melyek esetében a cső belső falán villamosan vezető réteg van elrendezve, amelyhez a caő használata során villamos feszültség vezethető. Ez az eset áll fenn pl. olyan gáz- vagy gőzkisülési csöveknél, amelyek csőfalán belül olyan vezető réteg van, amely a cső hosszának nagy részén végig fut. Ez a vezető réteg, melynek rendeltetése, hogy a gyújtást megkönnyítse, legalábbis a gyújtás időtartama alatt valamelyik föelektr ódával van összekötve, s így ezen elektróda potenciálját veszi fel. Másfajta kisütőcsövekben, pl. katódsugárcsövekben, ugyancsak kívánatos lehet, hogy feszültséget alkalmazzunk a cső belső falán elrendezett vezető bevonaton. A vezető réteggel való, erre a célra szükséges villamos összeköttetés létrehozása végett olyan fémszalagot használhatunk, mely rugalmasan szorul a vezető rétegre. Azt találtuk, hogy ennek a szerkezetnek hátrányai vannak. A kisütőcső elkészítése során a falat magas hőfokra hevítik. Ez különösen akkor fordul elő, amikor az elektródákat hordozó ú. n. talpat hozzáforrasztják. Azt tapasztaltuk malmost, hogy ez az erőteljes hevítés,, mely alatt a •rugalmas szalaggal érintkező falrész meglágyulásra és eltorzulásra hajlamos, gyakran ama rétegrész olyan tartós alakváltozásával és sérülésével jár, amely rész a csőfal és a rugalmas szalag között ' foglal helyet. Ez a szalag és az említett réteg közötti ki nem elégítő érintkezéssel járhat. A találmány célja az említett hátrányok elkerülésére alkalmas szerkezet létesítése, A találmány értelmében az olyan kisütőcsövet, melynek belső falfelülete olyan villamos vezetőréteggel van ellátva, amelyhez villamos feszültség vezethető, az jellemzi, hogy a vezetőréteggel a yezetői összeköttetést bimetall (kétfémes) elem létesíti, mely nem hevített állapotban a vezetőréteggel érintkezik, és amely akként van elrendezve, hogy a bimetall elem és a vezetőréteg között a vezetői összeköttetés nem, jön létre, ha a bimetall elem kellőképpen fel van hevítve. Ha a kisütőcső előállítása során, a csőfalat a csatlakozási hely környezetében erőteljesen felhevítik, a bimetall elem ugyancsak magasabb hőfokot vesz fel, minek következtében a bimetall elem és a vezetőréteg közötti vezetői összeköttetés megszakad. Ily módon megakadályozódik, hogy a bimetall elem a vezetőrétegre és a csőfalra nem kívánatos módon nagy nyomást gyakoroljon. Általában ismeretes, hogy kisütőcsöveket olyan szervekkel zárjanak le, melyeket pl. úgynevezett talp, vagy pedig lapos, vagy tányérszerüen öblös lemezalakú tárcsa alkot, amely alkalmas arra, hogy egy vágy több elektródát, vagy a cső más részeit hordozza és amely a csőfalhoz vákuumtömítő módon, van hozzáerősítve. A vezetőréteggel érintkező fémszalagot ugyancsak ilyen rész hordozhatja. A találmány szerinti szerkezet ebben az esetben különösen hasznos, minthogy a szóbanforgó résznek vagy tagnak a cső végébe való bevezetésekor a fémszalag, ha azt nem alkotja a találmány szerinti bimetall elem, a csőfalhoz súrlódik, ami gyakran a vezetőréteg sérülésével jár, mely vezetőréteg előnyösen nagyon vékony. Amikor a csőlezáró tagot a találmány szerinti csőben helyére visszük, a bimetall elemet felhevíthetjük, úgyhogy az alakját akként változtatja meg, hogy nem súrlódik a esőfalhoz, amikor a cgőbe bevezetjük. Avégett, hogy a találmány világosabban megérthető és könnyen megvalósítható legyen, azt az alantiakban a csatolt rajzra utalással részletesebben ismertetjük, amely a találmány egy példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti. Az első ábrán az —1— hivatkozási jel hengeralakú üvegcsövet jelöl, amelynek belső oldalán vékony —2— vezetőréteg van elrendezve, mely utóbbi pl. ezüstből készülhet és arra váló, hogy a kisütőcsőben, melynek az üvegcső egy részét alkotja, a kisülés begyújtását elősegítse. Ez a réteg, mely pl. 3 mm széles lehet, lényegében az —1— cső egész hosszán végigfut. A —3— hivatkozási szám ismert alakú üvegtalpat jelez. A —4— lapításba a —6— elektródához vezető —5— hozzávezető vezeték van beforrasztva, ahol a —6— elektróda nagy elektronemisszió-képességü anyaggal' van ellátva. Ennek az elektródának —7— tartóhuzalához (pl. 2 mm széles) —8— bimetall szalag van hozzáerősítve. A —6— elektróda, a —7— tartóhuzal, a —8— bimetallszalag és a —3— üvegtalp egyetlen egységet alkotnak, melyet a cső egyik végébe vezetünk