141867. lajstromszámú szabadalom • Egydugattyús üzemanyag-adagoló szivattyú többhengeres Diesel-motorhoz

Megjelent 1953. évi január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.867. SZÁM. 46. a2 45-70. OSZTÁLY. - P0^98. ALAPSZÁM. Egydugattyús üzemanyagadagoló szivattyú többhengeres Diesel-motorhoz. Pöschl Ferenc gépésztechnikus, Budapest. A bejelentés napja : 1951. április 28. Többhengeres Diesel-motorokhoz eddig többdu­gattyús üzemanyag-adagolót alkalmaztak. A talál­mány szerinti egydugattyús adagoló pótolja az ed­dig használt többdugattyús adagolót. Ennél az ada­golónál a dugattyú mindkét lökete tényleges mű­ködésű, vagyis az egyszeresen működő dugattyú­val szemben mindkét löket ki van használva folya­matos és állandó nyomásra. Előnye ez adagolónak, hogy előállítása legalább 40 százalékkal olcsóbb, mint az eddigié, javítása könnyebb, egyszerűbb és olcsóbb és minthogy dugattyújának üzemsebessége nem több, mint a többdugattyús rendszeré, így dugattyújának kopása sem több annál. További elő­nye még, hogy az adagolt üzemanyagmennyiség nyomása mindig azonos és a berendezés kis ter­jedelmű. A találmány a csatolt elyi rajzon példaképpen felvett kiviteli alakjában van feltüntetve. Az l.,ábra az adagolószivattyú házának függőleges metszete a 2. ábra A—B vonala mentén, a forgó bütyköstárcsa felső részének elhagyásával, a 2. ábra ugyancsak függőleges metszet, de az 1. ábrához képest 90°-kal elforgatott helyzetben, a 3—5. ábrák pedig az elosztótárcsa átömlőcsator­nájának és a záróhenger átfolyócsatornájának egy­máshoz viszonyított helyzeteit mutatják vázlatosan, a leállítás/ teljes töltés és az üresjárat alaphely­zeteiben. A rajzon —a— jelöli a szivattyúházat,, melynek —b— hengerében az állandó lökettel kétszeresen működő —c— dugattyú van elhelyezve, A dugaty­tyú meghajtása a • motorról történik az állítható merev —d— tengelykapcsoló és tengely, valaimint az —e— bütytikrendszer útján, mely utóbbi a belső és a külső, esetleg lépcsőzetes bütykökből áll. Asze­rint, hogy a motor 2, 4, vagy 6 hengeres, a du­gattyú a löketét egy irányban 1, 2, vagy 3 részlet­ben teszi meg és a henger mindkét végében törté­nik az üzemanyaghozzáfolyás". —f— jelöli a hen­ger két végében levő üzemanyagbeszívónyílást, —g— pedig a zárószelepeket, melyeken át a hengerbe be­szívott üzemanyag a —h— nyotnóténbe vezetődik. A nyomótér mellett van elhelyezve a helytálló —i— elosztótárcsa, melyen a motor hengerszámának meg­felelően 2, 4, vagy 6 keresztirányú —j— átmenő furat van. Ezekben a furatokban a —k— záróhen­gerek vannak tengelyük irányában eltolhatóan, pon­tos illesztéssel elhelyezve, melyeket az —1— rúgó feszítőereje a furatban kifelé nyomni törekszik, úgyhogy azoknak a furatból kiálló vége nekifek­szik az —i— elosztótárcsa mögött elhelyezett forgó —m— bütyköstárcsának. E tárcsa forgatása —n— kilincskerék, vagy fogaskerék útján a —d— ten­gelyéről történik és forgás közben a tárcsának '•—o— bütyöknyúlványa a —k—: záróhengereket a gyújtási sorrendnek megfeleleőn egymás után be­felé nyomja a —j— furatban. Az —i— elosztó­tárcsa és az —m— bütyköstárcsa közötti távolságot a két tárcsa közé iktatott —p— határolt rúgó biz­tosítja; e távolság az —r— emelőkar segélyével vál­toztatható meg, mellyel a bütykös tárcsa közelít­hető az —i— elosztótárcsához, vagy attól eltávolít­ható. Az —i— elosztótárcsán a motorhengerek számá­nak megfelelő számú, közös síkban fekvő, sugár­irányú és a —j— átmenő furatokat keresztező —s— á tömlőcsatornák vannak, mely csatornák a motor egy-egy \ hengerének —t— adagolócsövéhez csatla­koznak. A —j— furatokban- lévő —k— záróhenge­rek mindegyikén egy-egy —v— átbocsájtócsatorna van, melynek iránya megegyezik aa' illető záróhen­gert keresztező —s— átömlőesatorna - irányával, úgyhogy a záróhengerek kellő beállítása esetén azok —v— átbocsájtócsatornája az —s— átömlőesatorna folytatásába esik. Az —s— átömlőesatorna a —w— csatornán át közlekedik az elosztótárcsa melletti —h— nyomó­térrel. E térben —z— nyomásszabályozó szelep van elhelyezve a túlnyomás levezetésére. A szivattyú működése a következő: Az üzem­anyag a —b— dugattyúhenger két végében levő —f— nyíláson át vezetődik be a —b— hengerbe. A beszívott üzemanyag a —g—j szelepeken át be­nyomódik a —h— nyomótérbe. A szivattyú állan­dóan azonos mennyiségű és nyomású üzemanyagot •adagol; üzemeléskor a fölösleges mennyiség a —z — nyomásszabályozószelepen át elvezetődik. A —ti— térből a —w— csatornán át az üzemanyag az —s- -á tömlőcsatornákba jut, melyeket a —k—. záróhen­gerek elzárnak (3. ábra). E csatornák közül válta­kozva mindig egy válik szabaddá, nevezetesen az, melynek záróhengerét a forgó —m— bütyköstárcsá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom