141866. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés olajtartalmú gyümölcsök és magok hámozására

Megjelent 1953. évi január hó 15-én. ÍJ •• ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.866. SZÁM. 23. a, OSZTÁLY. - PA-241. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés olajtartalmú gyümölcsök és magok halmozására. Prazské tukové závody, národni podnik, Praha, Zatocil Gustav mérnök, igazgató Lovosice, Slavetinsky Vladimir, technikus Lovosice. A bejelentés ríapja: 1951.' április 24. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1951. március 2. Ha préselési eljárásnál a legjobb minőségű olajat akarjuk előállítani, akkor az olajtartalmú gyümölcsöket és magokat lehetőleg alaposan meghámozott állapotban sajtoljuk, éspedig nemcsak azért, mert az üres héjak a tulajdonképpeni sajtolási eljárást, sőt a kivohatolást is nehezítik, és hátráltatják, hanem azért is, mert a leginkább színes héjakból a sajtoló eljárás folyamán nem kívánt módon festékanyagok lúgozódnak ki, végül pedig azért is, mert a héjakban meglehetősen sok olaj távozik és jut az ú. n. olajpogácsába. Minél jobban sikerül a gyümölcsöket és magokat a héjaktól és más tisztátalanságuktól megszabadítani, annál könnyebben sikerül az olaj Ifevábbi feldolgozása és annál jobb minőségű olajat kapunk. Az eddig ismeretessé vált hámozó- és dörzsölővagy koptatógépek mindig egy bizonyos gyümölcsvagy magfajtához voltak alkalmasak és emellett még a gyümölcsöt vagy magot nagyságszerint is válogatni kellett a gépbe való adagolás előtt. A nem válogatott, tehát nagyság szerint 'nem csoportosított magok az eddigi gépeken jól és egyenletesen nem dolgozhatók fel, mert a nagyobb magok vagy gyümölcsök túl gyorsan törtek el vagy túl erősen koptak a beadagolt mennyiségből, a kisebb magok pedig gyakran érintetlenek maradtak. Ez okból kifolyólag szüksége mutatkozott annak, hogy a nem válogatott (nem csoportosított) magokat egységes eljárással és megfelelő berendezésisel hámozhassuk, éspedig az ipari feldolgozásnak megfelelő módon. A találmány értelmében a nem válogatott és bárminő fajtájú gyümölcsök és magok egyenletes hámozása, szükség esetén előzetes szárítás után, olyképpen valósítható meg, hogy azokat falhoz dobjuk, amelyekhez való ütközés következtében a héjak eltörnek, mire azután a törött darabokat válogatjuk, vagy másképpen kifejezve fajtázzuk, ami azt eredményezi, hogy a héjak a magoktól elválnak. Az erőteljes ütköztetés következtében a tetszésszerinti nagyságú és fajtájú magok, tehát az összes magok héjai nem túl kicsi darabokra törnek, melyeket azután a magokról szívás útján lehet elválasztani. Ha a magok a kampány kezdetekor túl frissek és így a héjak még lágyak és rugalmasak, akkor a tulajdonképpeni hámozási müvelet előtt egy utószárítást végezhetünk, illetve a munkát ezzel az utószárítással kezdjük. A héjak kiválogatását nem kell túl nagy mértékben elvégezni. Ellenkezőleg, ajánlatos a héjaknak kb. 10 százalékát a hámozottmagok között meghagyni. Ezek a héjak ilyen módon a tömegben csatornákat, tehát bizonyos utakat • létesítenek, ami lehetővé teszi az olajhozam növelését. Ezzel az eljárással a legtöbb használatos olajosmagot, főképpen napraforgómagot, gyapotmagot, lenmagot, ricinusmagot és szójababot és más effélét jól lehet hámozni. A hámozott magok sajtolása által egyrészt a. sajtolási művelet kapacitását, másrészt pedig annak teljesítőképességét növeljük és egyben az egész berendezést a keményebb és szívósabb héjak fölösleges koptató hatásától megkíméljük. A héjakat a hámozás után elkülönítjük, pl. különböző cellulózaszármazékokra fedolgozzuk, de azt is megtehetjük, hogy nagyértékű tüzelőanyaggá brikettezzük, vagy ' esetleg az olajpogácsához keverjük, amit takarmányozásra használunk. A következőkben a találmány szerinti eljárás megvalósítására -való hámozóberendezés példaképpeni kiviteli alakját a "rajz kapcsán' ismertetjük. Az 1. ábra a berendezés oldalnézetét, tehát a teljes hámozógépet mutatja, a 2. ábra tengelyirányú metszet és a 3. ábra homloknézet; a 2. és 3. ábra csak ' a törőkészüléket mutatja. , A hámozóberendezés lényegében véve egy törő-és válogató készülékből áll, amelyek elé előnyösen szárítót iktatunk be, de ezt a rajzon nem tüntettük fel. Ez a szárító pl, az anyagot továbbító edényből állhat, amely fűtött falakkal és keverő, valamint továbbító karokkal van ellátva, amelyeket, tehát a karokat előnyösen a tengelyen csigavonalakban helyezünk el. A törőnek a lapos és kerek —1—tokban vagy házban forgatható lapátos kereke van, amely-