141865. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés len-, kender-, ramie- stb. rostok fonására
Megjelent 1953. évi január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.865. SZÁM. 76. c. OSZTÁLY. — OI-10. ALAPSZÁM: Eljárás és berendezés len-, kender-, ramie- stb. rostok fonására. i Officine Meecaniche Fratelli Bolelli cég Bologna, mint Bolelli Aldo, bolognai lakos jogutóda. A bejelentés napja: 1951. január 26. Olaszországi elsőbbsége: 1950. február 1. A találmány tárgya eljárás1 és berendezés len-, kender, ramie- stb rostok fonására. Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés a következő elemeket tartalmazza: gyűjtő edényt, melyet alább fonófazéknak nevezünk, csőalakú fonalvezetéket és rugalmas szervet, mely lehetővé teszi a csévének a fonófazékból való eltávolítását. Az etető- és nyújtóhengerek ugyanolyan kivitelűek, mint a jelenleg használatos gépeknél alkalmazott etető- és nyújtóhengerek. A rajz a találmány szerinti berendezés példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra vázlatosan szemlélteti a csőalakú vezetéket, a fonófazekat és a szerveknek egymáshoz képes elfoglalt helyzetét. A 2. ábra a rugalmas szervvel körülvett fonólepény hosszmetszete, A 2a. ábra keresztmetszet. A 2b. ábra a tövisre helyezett fonólepény hosszmetszete. A 3. és 3a. ábrák a gyűjtőedényben elhelyezett rugalmas hüvelyt elől-, illetve fölülnézetben szemléltetik. Alább a rajzra való hivatkozással ismertetjük a találmány szerinti berendezést. A harangalakú —A—, gyüjtődény (1. ábra) igen nagy, még pedig az azonos célú, jelenleg használatos berendezések sebességének négyszeresét kitevő, vagy még ennél is nagyobb sebességgel forog. A fonófazék falához rugalmas —C— hüvely simul. A nyújtóhengerék közül kikerülő rostnyalábok az —A— fonófazék —D— fedőjét áttörő, csőalakú —B— vezetéken vanulnak át. A rostnyalábok a nagy sebességgel forgó —A— fonófazékba kerülnek. A fonás kezdeten nyomólégsugár szorítja a fonalat a fonófazékhoz, illetve a rugalmas —C— hüvelyhez. A forgás folytán fellépő centrifugális erő a rostokat a fonófazék falai felé röpíti, melyekhez a rostok hozzátapadnak és a fonófazék által tovavitetnek. A rostnyalábra ezáltal kifejtett húzás az etetéshez szükséges nyúlást, valamint a keletkező fonal szükséges sodratát biztosítja. A fonalnak az —A—' fonófazékban való egyenletes eloszlatását azzal érjük el, hogy vagy a csóalakú —B— vezetéket, vagy az —A— fonófazekat, tengelyirányban, egymáshoz képest alternative elmozgatjuk, mimellett egy-egy lökethossz a létesítendő cséve magasságának felel meg. A csévének kellő tartását azzal biztosítjuk, hogy a csőalakú vezetéket vagy a fazekat tengelyirányban egymáshoz képest elég gyorsan ide-oda mozgatjuk. A csévét a következőképpen távolítjuk el a fazékból: 1. Á csőalakú —B— vezetéket és a —D— fedőt leemeljük, 2. a fonalat elvágjuk, 3. a csévét tartalmazó rugalmas —C— szervet, mely célszerűen alkotóirányú hasítékkal ellátott hengerköpeny, a fonófazékból kiemeljük (2. és 2a ábra). 4. a csévét a rugalmas —C— szervből kihúzzuk (3. ábra). A kapott cséve lepényalakú úgy, hogy tövisre helyezhető és a lefejtés, valamint a későbbi átgambolyítás és félcsévélés színhelyére szállítható. Szabadalmi-igények: 1. Eljárás len-, kender-, ramie-roistok fonására, melyre jellemző, hogy a nyújtóhengerpárok közül kikerülő rostnyalábokat akkora sebességgel forgó , hengeralakú gyűjtőedénybe tápláljuk be, hogy a forgás folytán fellépő centrifugális erő a rostnyalábokat a gyűjtőedény falához tapasztja, mimellett a forgás közben egyrészt a rostnyalábnak az etetéshez szükséges nyúlása, másrészt a fonalnak kívánt sodrata létesül. 2. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás kivitelére, jellemezve gyorsforgású, harangalakú gyűjtőedénnyel, ennek falához simuló, rugalmas hüvellyel és a gyűjtőedénybe nyúló, csőalakú fonalvezetővel, mely utóbbi és a gyűjtőedény egymáshoz képest tengelyirányban viszonylag elmozdítható,