141853. lajstromszámú szabadalom • Szigetelő test és eljárás, annak előállítására

Megjelent 1952. évi december hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.853. SZÁM. 21. c. 1-19. OSZTÁLY. - EE—63. ALAPSZÁM. Szigetelőtest és eljárás annak előállítására. Egyesfiit Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest. A bejelentés maja: 1950. július 13. A találmány tárgya fenoplaszt és szervetlen töl­tőanyag keverékéből álló szigetelő test, amely ami­noplasztot is tartalmaz. f Kísérleteink során azt találtuk, hogy a rádió vevőcsövekhez általában használt bakelit anyag ré^, szint az anyag csekély hőállékonysága, részint a dielektromos veszteségek nagysága szempontjából nem volt megfelelő. Adócsöveknél, mint ismeretes, kísérleteztek keramikus fejekkel is, ezeknél azon­ban, mint tudvalevő, az előírt méretek betartása nem volt megfelelően biztosítható. Ehhez még hoz­zájárult, hogy a levegő változó páratartalmának ha­tása alatt, változó nedvességtartalom a fejek elek­tromos tulajdonságait lerontotta. A találmány szerinti szigetelő anyagot, amely rádiócső fejekre vonatkozó kísérleteinkből indult ki, általában az elektromos iparban használatos min­dennemű szigetelő testek számára ajánljuk, mert ezeket a nehézségeket egy csapásra megszűnteti. A találmány szerinti szigetelő anyag tehát izzólám­pákhoz, elektromos kisütőcsövekhez való fej, ill. foglalat, adapter, kapcsoló, kondenzátor dielektri­kum és egyéb célokra használható. A találmány értelmében célszerű, ha a találmány szerinti szigetelőtestet legfeljebb 10 %, előnyösen 4—5% aminoplaszt tartalommal készítjük el. Az aminoplasztok tekintetében azt találtuk, hogy a fe­lületi áramok szempontjából előnyös, ha azt anilin­formaldehid kondenzátum alakjában alkalmazzuk. Bár az elektromos iparban használatos műanya­goknál ismeretes volt különböző szervetlen töltő­anyagok használata, a találmány szerinti szigetelő­test kidolgozása céljából lefolytatott kísérleteink so­rán a szervetlen töltőanyagok kérdését is vizsgálat tárgyává tettük. E kísérleteink folyamán azt talál­tuk, hogy a találmány szerinti szigetelőtest céljára elsősorban alkalmasak a következő anyagok: őrölt csillám (olcsósága miatt elsősorban őrölt hulladék­csillám), TÍO2, amelynek alkalmazása a találmány szerinti szigetelőtest színének halványítására is al­kalmas, BaTi03 SrTi0 3 , 1300°-on izzított A1 2 0 3 , valamint ezenkívül a felsorolt anyagok kettőjének, többjének, vagy mindegyikének keveréke. Megjegy­zendő, hogy ebben a felsorolásban az alkalmas töl­tőanyagok sorozatát nem merítettük ki, csak azok szerepélnek, amelyeket kísérleteink során a legalkal­masabbnak találtunk. A leírás értelmében azonban mindazon szervetlen töltőanyagok a találmány kö­rébe tartoznak, amelyeknek elektromos tulajdonsá­gai megfelelőek. A találmány kiterjed a szigetelőtest előállítására alkalmas eljárásra is. Az eljárás lényege a követ­kező : Ismert módon előállítjuk fenolnak és formalde­hidnek B elnevezés alatt ismeretes középső konden­zációs termékét, amelybe belekeverjük a C fok el­éréséhez szükséges anyagot. Fenti anyagunkat 50%-os alkoholos oldattá alakítjuk, ezt azután kb. egyenlő arányban 8—10 k szemcse nagyságra őrölt szervetlen töltőanyaggal, pl. csillámmal keverjük össze, összekeverés utálj a masszát gyúrjuk, utána szárítjuk és őröljük. Azután következik az amino­plaszt műanyag hozzákeverés. Igen fontos, hogy az anilin-formaldehid kondenzátum megfelelő legyen, ami a» anilin és formaldehid arányától függ. Elő­nyösen a keverés aránya 1:2. Az így elkészített aminoplaszt műanyagot hozzákeverjük az előbbi ke­verékhez és alaposan megőröljük. Az őrlés után hőkezelésnek vetjük alá az anyagot, majd ezt a hő­kezelést újabb őrlés és újabb hőkezelés követi, míg a célnak alkalmas megfelelő janyagot kapunk. Kis mennyiségben a porhoz viaszt is keverünk, amely a hőkezelés és sajtolás után a szigetelőtest felületén . helyezkedik el és annak párafüggőségét megszünteti. Viasz helyett a párafüggőséget más módon is megszűntethetjük, igy pl. úgy, hogy a szi­getelőtestet metilklórszilánok gőzével ismert módon bevonjuk. Kísérleteink során úgy találjuk, hogy a szigetelő­test elsősorban a dielektromos veszteségek területén igen jó tulajdonságokat mutat, lévén a tg S 180—240. 10-4. Szabadalmi igénypontok: 1. Szigetelőtest, azzal jellemezve, hogy feno­plaszt és szervetlen töltőanyag keveréke mellett, aminoplasztot is tartalmaz. 2. Az 1. igénypont szerinti szigetelőtest kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az aminoplaszt meny­nyisége legfeljebb 10 %, előnyösen 4—>5 %.

Next

/
Oldalképek
Tartalom