141837. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső üveghordozószerven elrendezett lumineszkáló ernyővel

Megjelent 1952. évi december hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL . ' • SZABADALMI LEÍRÁS 141.837. SZÁM. 21. a. 34 OSZTÁLY. - P-11723. ALAPSZÁM. Katódsugárcső üveghordozószerveh elrendezett lumineszkáló ernyővel. N.V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég, Eindhoven (Németalföld) A bejelentés napja: 1949. március 12. Németalföldi elsőbbsége: 1948. március 15. A találmány katódsugárvezető * üveghordozószerven elrendezett lumineszkáló ernyővel. A katódsugárcsöveknél, melyekben távolbalátás vagy oszcillografálás céljából lumineszkáló ernyőn képet rajzoltatunk, régóta ismeretes üveg alkalmazása a lumineszkáló réteg hordozószerve számára. A lumineszkáló anyagot ágén gyakran közvetlenül a búrafal egy részére viszik fel. A katódsugárcsövek üzeme közben az a kellemetíén jelenség lép fel, kiváltképen nagy feszültségek alkalmazásakor, hogy az üveg elszíneződik. Mint a találmányra vezető, vizsgálatokból kitűnt, ez az elszíneződés mind a lumineszkáló réteg, mind a hordozószerv üvegének elektronbomáztatásával függ össze. Az elszíneződés mechanizmusa még nem egészen világos, azonban kitűnt, hogy az elszíneződés igen csekéllyé válik, ha különleges üveget használunk. Eddig a lumineszkáló ernyőt hordozó üveg összetételére csak annyiban ügyeltek, hogy gondoskodtak a jó fényáteresztőképességéről és az üveg megmunkálási hőmérsékletével kapcsolatosan a tágulási együtthatójával tör.ődtek. • Oly üveg alkalmazása, mely nemcsak a gyakorlatilag • minden* üveg számára szükséges elemeket, mint a szilíciumot, káliumot és nátriumot, hanem még a cériumot is tartalmazza, máris lényeges javítást eredményez, A cerium hozzátétele röntgencsövek előállítására való üveghez a németalföldi 17.279. számú szabadalmi leírásból ismeretes, mely megemlíti, hogy a cérium hozzátétele az üveg ellenállóképességét nagy potenciálkülönbségekkel szemben javítja, ami abban nyilvánul, hogy az ilyen, cériumot tartalmazó, üveigek a * röntgensugarak befolyása alatt nem színeződnek él. Nincs kizárva, hogy a találmány szerinti katódsugárcsövekben a röntgensugarak is szerepet játszanak, melyek pl. a lumineszkáló anyag elektronbombázása következtében keletkeznek és hogy a cériumadalék az üveg elszíneződését ez okból csökkenti. A cérium hozzátétele közönséges üveghez azonban nem elégséges ahhoz, hogy a katódsugárcsövek üvegének elszíneződését annyira elnyomja, hogy a cső üzeme közben gyakorlatilag többé nehézségek ne lépjenek fel. A találmány célja olyan katódsugárcső létesítése^ mely a lumineszkáló ernyő részére olyan színtelen, üvegből való hordozószervet foglal magában, amely az üzem közben gyakorlatilag nem színeződik el. A találmány szerinti katódsugárcsőnek cériumot tartalmazó színtelen üveghordozószerven alkalmazott lumineszkáló ernyője van és a csövet az jellemzi, hogy az üveg legfeljebb 1.00 súlyszázalék könnyen redukálható vegyületet, mint pl. ólom,-, antimon- vagy arzénoxidokat, tartalmaz. A gyakorlatban kitűnt, hogy az ilyen üveghordozószerv a találmány szerinti katódsugárcsőnek hosszú ideig tartó üzeme alatt sem színeződik el számottevően. Mint már említettük, az elszíneződés mechanizmusa még nincsen egészen felderítve és "így a találmány szerinti, elszíneződést elnyomó, rendszabályok befolyása sem. Van azonban jel, mely arra mutat, hogy a könnyen redukálható vegyületek jelenléte semmiféle vagy. legfeljebb gyenge elszíneződést eredményezne, ha az üvegben egyidejűleg elektrolízis nem lépne fel. Elektrolízis akkor lép fel, amikor az üveg két elektródát, tartalmaz, -melyek között potenciálkülönbség áll fenn vagy pedig, ha legalább egy elektródát tartalmazó üveget elektronáram bombáz. Mint ismeretes, a minden gyakorlatilag előforduló .üvegben jelenlévő nátrium ügyszólván egymagában okozza ezt az elektrolízist, bár más ionok is, pl. a káliumionok is bizonyos, bár sokkal kisebb befolyásit gyakorolnak. Itt gyakran figyelhető meg az ú. n. ólomfa keletkezése az üvegben alkalmazott egy vagy több elektródán, vágy pedig az üveg erős elsötétedése az elektródák közelében. Az ólomfa vagy az elsötétedés keletkezését az üveg tartalmazta ólomvegyületeknek és/vagy egyéb könnyen redukálható vegyületeknek redukálásával magyarázhatók meg. A szakirodalom azonban nem tesz említést arról és nem is érthető, hogy .az ilyen üvegek elektronokkal való bombáztatása akkor is vezethet ólomfa vagy elsötétedés keletkezésére, ha az üveg elektródát nem tartalmaz. Mint" azonban említettük, úgy