141821. lajstromszámú szabadalom • Berendezés krómércek kezelésére

Megjelent 1952. évi december hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.821. SZÁM. 40. a. 1—2. OSZTÁLY. — BE—169. ALAPSZÁM. Berendezés krómércek kezelésére. Beers Howard George, mérnök, Fair Oaks, California, USA. A bejelentés napja: 1950. június 17. A találmány általában fémeknek érceikből való szelektív elklórosítására vonatkozik. A találmány különösen krómvasércek feljavítására irányul éspedig az abban levő vas egy részének elklórosítással való eltávolításával. A találmány tárgyát új berendezés létesítése képezi a krómvasércek fent említett feljavításának keresztülvitelére. A találmány további tárgya berendezés létesítése ezen eljárás folytonos keresztülvitelére, ahol nem kezelt ércek folytonos árama a berendezésbe befolyik és kezelt ércek megfelelő árama a berendezésből kifolyik. A találmány további tárgya még, a reakciósfolyamatból a berendezésben létrejövő égési (elhasznált) gázok visszanyerése, átalakítása és újbóli felhasználása. A találmány további tárgya még berendezésnek létesítése krómérc kezelésére, mely olcsón és gazdaságosan dolgozik. A találmány körébe tartozik még a krómérc kezelésére szolgáló gyakorlati és üzembiztos készülék. Ezeket a találmányi tárgyakat eszközökkel és részeknek az összeépítésével valósítjuk meg úgy, amint az az alanti kiviteli példában, a leírásban és igénypontokban le van írva. A rajzon az 1. ábra a berendezés vázlatbs függé-Jyes metszete. A 2. ábra az 1. ábra 2—2 vonala mentén vett metszet. A rajzon —1— jelöli a klórnak a bebocsátó -vezetékét, —2—. pedig egy gázalakú szénhidrogénnek a bebocsátó vezetékét. Az —1— és —2— vezetékek a —3— keverőkamrához vezetnek. A —3— keverőkamrából a klórnak és a gázalakú szénhidrogénnek, pl. propángáznak keveréke a hosszirányban végighúzódó —4— kvarccsőbe megy, melyben e gázkeverék ibolyántúli (ultraviolett) sugarak révén katalitikus hatásnak lesz alávetve. E sugarakat az —5— ibályántúli sugárzólámpa termeli, mely a cső közvetlen közelében van. A —3— keverőkamrának másik végénél a katalitikus hatás alatt megváltozott gázok (pl. széntetraklorid, etilhexaklorid, és kloridhidrogéngáz) a —6— közbenső darabba áramlanak, mely a gázzal szemben tömített —7— forgó-összeköttetéshez csatlakozik. A —-7— gáztömített forgó-összekötődarab a másik végén a hosszirányú —8— csővel van összekapcsolva, mely tengelyirányban beletorkollik a dobszerű, fűtött —9— reakcióskamrának egyik végébe, mely kamra a —10— tűzálló béléssel van ellátva. A gázokat a dobszerű —9— reakcióskamrába való11 belépésüknél, a —11— tüszelep elosztja. A dobszerű —9— reakcióskamra a —12— kemencében van elrendezve, mely a kamrát egy előre megállapított hőfokra melegíti. A —8— cső a —13— szállítócsiga elrendezésnek képezi a tengelyét, mely alkalmas arra, hogy az elporlasztott krómvasércét a —14— töltőgaratból a dobszerű —9— reakcióskamrába szállítsa. Ez a szállítási mód egyben arra is szolgál, hogy a gázoknak a —9— kamr*ából való esetleges visszaáramlását megakadályozza. A tengely gyanánt szolgáló •—8— csövet a —15— szíjtárcsa segélyével forgathatóan lehet meghajtani. A dobszerű —9— reakcióskamrát is lehet forgathatóan meghajtani, függetlenül a —8— csőtől éspedig a —16— bordáskerékkel, mely a —12— kemencének két külső falsíkjánál levő és a —9— kamrán rögzített, megnagyobbított —17— végkarimáknak egyikén van megerősítve, Ezek a megnagyobbított végkar-imák ezenkívül a gáz kilépésével szemben duzzasztótárcsaként szolgálnak a —12— kemence végrészeinél, melyeken a —9— reakcióskamra megfelelő végrészei forgathatóan vannak ágyazva. A —12— kemence a dobszerű —9— reakciósfiamrát 324 és 750 C° közötti hőmérsékleten tartja. Ha a porlasztott krómvasérc bejutott a dobszerű —9— reakcióskamrába, azt a dob kerületén elosztott, nagyobbszámú hosszirányú —18— borda tartósan forgásba hozza és mozgásban tartja, mely bordák a tűzálló —10— béléstől sugárirányban befelé állanak. A krómvasércnek e forgómozgása közben áll be a vegyi ' reakció az érc és a gázok között, mely utóbbiak a —8— csőből vezetődnek a —9— kamrába. A krómvasércnek vasoxidja szétbomlik és széndioxidot és hidrogénoxidot (vizet) alkot, míg a vas a klórral vaskloriddá egyesül. A dobszerű —9— reakcióskamra a '•—13— szállítócsiga elrendezéstől egy kissé lefelé lejtősen van elhelyezve, miáltal a reakciónak alávetett ércek