141774. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasalások, különösen ablakpántok előállítására, valamint az eljárással készült vasalások

Megjelent 1952. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.774/SZÁM. 68. e OSZTÁLY. — CÁ—52. ALAPSZÁM. Eljárás vasalások különösen ablakpántok előállítására, valamint az eljárással készült vasalások, v , V Gaja Frantisek műszaki tisztviselő, Praha-Jinonice és Bénák Jirí mérnök, Praha Csehszlovákia. A bejelentre napja: 1951. május 9. \ Csehszlovákiai elsőbbsége: 1950. május 24. A találmány vasalások, különösen ablakokhoz, ajtókhoz és máseffélékhez való vasalások körébe tartozik, melyek előállításánál a lapos anyagot úgy görbítik meg, hogy fülecs keletkezik. E fülecsbe csapszeget helyeznek, még pedig akként, hogy az a fülecsben szilárdan, el nem forgathatóan üljön, vagy pedig abban szabadon elforgatható legyen. Ily módon gondoskodnak pl. ablakok és ablakkeretek kapcsolatáról. Eddig az ilyen vasalásokat egyenkint, a fülecs tengelyirányú hosszával egyenlő szélességű lemezszalagból állították elő. A fülecset\ félgyürüalakú horonnyal ellátott alakmással hoztak létre, melyet a szalag hossztengelye irányában, a szalag széléig tolták el; a szalag szélét a gyűrűalakú keresztmetszet irányában kissé elő kellett hajlítani, A szalagot, eközben igen erősen kellett rögzíteni, tekintettel arra a nagy erőre, amellyel a fülecset az alakmás eltolása útján létrehoztáK. Ennek az előállítási módnak egy sorozat súlyos hátránya van. Először is ritkán sikerül valóban gyürüalakú fülecset készíteni- Ez ugyanis deformálódik, mert a szalag ütközőszélét nem munkálják meg oly módon, hogy az a fülecs kialakítása után ennek gyürüalakú keresztmetszetéhez, ill. az alakmás hornyának félgyűrűalakú keresztmetszetéhez feküdjék. A hengermüvekből kikerülő szalagvas ritkán kellően pontos szélességű, miértis a kapott vasalások szélessége is változó. Ez azt jelenti, hogy pl. ablakkereteknél minden egyes darab vasalást úgy kell illeszteni, hogy az ablakkerethez már hozzáerősített ellendarabjával együttműködhessen. Ez a művelet az építkezés helyén a munkát nagyon feltartja és megdrágítja. Az eddigi munkamódszernél az egyik vasalást a másik után állítják elő; az a tény, hogy a fülecs ellenkező irányban jön létre, mint ahogy a szalagot a gépbe tolják, a teljesítmény csökkenésével jár. De nem csak a pántok eddigi előállítási módja, hanem maguk a pántok is súlyos hátrányokat mutattak. Fába,' pl. ablakkeretbe erősítésükhöz e keretben hosszirányú bevágást kell létesíteni, melynél?' hossza körülbelül egyenlő a pánt szélességével. Ezt a bevágást az ismert harántvágóval létesítik. Ennek éle azonban nem terjed ki egy vonal teljes hosszára, hanem az él középrésze beljebb van, két vége pedig az egyenesen fekszik, vagyis a harántvágó csak a végein csinál mélyvágást, míg a mély•- vágás közepe vagy egyáltalán nem jön létre, vagy pedig csak csekély mélységű. Az ismert pántok kiélezett széle azonban egy egyenesbe esik, sőt vannak olyan pántok is, amelyek kiélezett szélének középrésze a végekhez képest előreáll- Ennek folytán az ilyen kiélezett szélek a bevágás alakjának (mélység szempontjából) egyáltalán nem felelnek meg, miértis gyakran megtörténik, hogy amikor a pántot a bevágásba nagy erővel beverik, az ablakkeret fája hosszirányban meghasad és javításra szorul. Mindezeket a hátrányokat megszünteti a találmány, mely nem csak a vasalások új előállítási eljárására,, hanem az eljárásokkal készült vasalásokra is kiterjed. A munkafolyamat alapgondolata az, hogy mindig egyszerre két darab vasalást állítunk elő akként, hogy a fülecseket két alakmásnak egymással szemben, ama vonal irányában történő eltolásával alakítjuk ki, amely vonal választja el egymástól a két darabot a befejező műveletben. Az alakmásokat gyakorlatilag arra az irányra merőlegesen toljuk el, amely irányban a vasalások előállításához való lapos anyagot bevezetjük. A gyűrűalakú fülecs képzéséhez feltétlenül szükséges, már említett ütközőszél létesítése és a szél befejezése is egyetlen szerszámmal történik, mely a szélt az aljzat lekerekített széle köré hajlítja és további elmozdulásakor az anyag szélét olyan ferdeségben vágja le, amilyen ennél a hajlításnál keletkezett. A találmány szerinti előállítás az ú. n. szakaszos vágóban történik, mely az egyes műveletek folyamán a szalaganyagot minden oldalán pontos méretre vágja le. Az egyes kölyüket előnyösen ütközőkként is hasznosítjuk, melyek az anyag szakaszos hozzátolását határolják. Az élezést úgy végezzük, hogy egy műveletben a lapos anyagnak azt a részét távolítjuk el, amelynek helye az élezésnél az anyag elhelyezkedéséhez szükséges, ami után egy másik műveletben, előnyösen a befejező műveletben végezzük el az élezést.