141774. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasalások, különösen ablakpántok előállítására, valamint az eljárással készült vasalások

Megjelent 1952. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.774/SZÁM. 68. e OSZTÁLY. — CÁ—52. ALAPSZÁM. Eljárás vasalások különösen ablakpántok előállítására, valamint az eljárással készült vasalások, v , V Gaja Frantisek műszaki tisztviselő, Praha-Jinonice és Bénák Jirí mérnök, Praha Csehszlovákia. A bejelentre napja: 1951. május 9. \ Csehszlovákiai elsőbbsége: 1950. május 24. A találmány vasalások, különösen ablakokhoz, aj­tókhoz és máseffélékhez való vasalások körébe tar­tozik, melyek előállításánál a lapos anyagot úgy gör­bítik meg, hogy fülecs keletkezik. E fülecsbe csap­szeget helyeznek, még pedig akként, hogy az a fülecsben szilárdan, el nem forgathatóan üljön, vagy pedig abban szabadon elforgatható legyen. Ily mó­don gondoskodnak pl. ablakok és ablakkeretek kap­csolatáról. Eddig az ilyen vasalásokat egyenkint, a fülecs tengelyirányú hosszával egyenlő szélességű lemezszalagból állították elő. A fülecset\ félgyürü­alakú horonnyal ellátott alakmással hoztak létre, melyet a szalag hossztengelye irányában, a szalag széléig tolták el; a szalag szélét a gyűrűalakú ke­resztmetszet irányában kissé elő kellett hajlítani, A szalagot, eközben igen erősen kellett rögzíteni, tekintettel arra a nagy erőre, amellyel a fülecset az alakmás eltolása útján létrehoztáK. Ennek az előállítási módnak egy sorozat súlyos hátránya van. Először is ritkán sikerül valóban gyü­rüalakú fülecset készíteni- Ez ugyanis deformálódik, mert a szalag ütközőszélét nem munkálják meg oly módon, hogy az a fülecs kialakítása után ennek gyürüalakú keresztmetszetéhez, ill. az alakmás hor­nyának félgyűrűalakú keresztmetszetéhez feküdjék. A hengermüvekből kikerülő szalagvas ritkán kel­lően pontos szélességű, miértis a kapott vasalások szélessége is változó. Ez azt jelenti, hogy pl. ablak­kereteknél minden egyes darab vasalást úgy kell illeszteni, hogy az ablakkerethez már hozzáerősített ellendarabjával együttműködhessen. Ez a művelet az építkezés helyén a munkát nagyon feltartja és megdrágítja. Az eddigi munkamódszernél az egyik vasalást a másik után állítják elő; az a tény, hogy a fülecs ellenkező irányban jön létre, mint ahogy a szalagot a gépbe tolják, a teljesítmény csökkené­sével jár. De nem csak a pántok eddigi előállítási módja, hanem maguk a pántok is súlyos hátrányokat mu­tattak. Fába,' pl. ablakkeretbe erősítésükhöz e ke­retben hosszirányú bevágást kell létesíteni, mely­nél?' hossza körülbelül egyenlő a pánt szélességével. Ezt a bevágást az ismert harántvágóval létesítik. Ennek éle azonban nem terjed ki egy vonal teljes hosszára, hanem az él középrésze beljebb van, két vége pedig az egyenesen fekszik, vagyis a haránt­vágó csak a végein csinál mélyvágást, míg a mély­•- vágás közepe vagy egyáltalán nem jön létre, vagy pedig csak csekély mélységű. Az ismert pántok ki­élezett széle azonban egy egyenesbe esik, sőt van­nak olyan pántok is, amelyek kiélezett szélének középrésze a végekhez képest előreáll- Ennek foly­tán az ilyen kiélezett szélek a bevágás alakjának (mélység szempontjából) egyáltalán nem felelnek meg, miértis gyakran megtörténik, hogy amikor a pántot a bevágásba nagy erővel beverik, az ablak­keret fája hosszirányban meghasad és javításra szorul. Mindezeket a hátrányokat megszünteti a talál­mány, mely nem csak a vasalások új előállí­tási eljárására,, hanem az eljárásokkal készült vasalásokra is kiterjed. A munkafolyamat alap­gondolata az, hogy mindig egyszerre két da­rab vasalást állítunk elő akként, hogy a füle­cseket két alakmásnak egymással szemben, ama vonal irányában történő eltolásával alakítjuk ki, amely vonal választja el egymástól a két darabot a befejező műveletben. Az alakmásokat gyakorlatilag arra az irányra merőlegesen toljuk el, amely irány­ban a vasalások előállításához való lapos anyagot bevezetjük. A gyűrűalakú fülecs képzéséhez feltét­lenül szükséges, már említett ütközőszél létesítése és a szél befejezése is egyetlen szerszámmal törté­nik, mely a szélt az aljzat lekerekített széle köré hajlítja és további elmozdulásakor az anyag szélét olyan ferdeségben vágja le, amilyen ennél a hajlí­tásnál keletkezett. A találmány szerinti előállítás az ú. n. szakaszos vágóban történik, mely az egyes műveletek folyamán a szalaganyagot minden olda­lán pontos méretre vágja le. Az egyes kölyüket elő­nyösen ütközőkként is hasznosítjuk, melyek az anyag szakaszos hozzátolását határolják. Az élezést úgy végezzük, hogy egy műveletben a lapos anyag­nak azt a részét távolítjuk el, amelynek helye az élezésnél az anyag elhelyezkedéséhez szükséges, ami után egy másik műveletben, előnyösen a befejező műveletben végezzük el az élezést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom