141722. lajstromszámú szabadalom • Ablakszárny

Megjelent 1952. évi október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.722. SZÁM. 37. d. 18—24 OSZTÁLY. - PE-128. ALAPSZÁM. „Ablakszárny". Eric Sigfried Persson építész, Malmö A bejelentés napja: 1951 március 21. Fából való ablakszárnyak jó lehetőséget nyújta­nak arra, hogy a hideg áthatolása ellen az ablak­szárny egyik, a terem felé néző oldalát, a másik, a szabad levegő felé néző oldalától elszigetel­jük. Másrészt azonban a fából való ablakszárnyak általában olyan méreteket igényelnek, hogy ellenző szerkezetnek, különösen redőnyös ellenzőnek vagy hasonlónak a szárnyba való, reteszelő és szabályozó szervekkel együttes beépítésére alig van lehetőség. A jelen találmány célja, hogy a fából való ablak­szárny előnyeit kihasználja, de egyben kiküszöbölje az említett vele járó hátrányt. A találmány szerint ezt elsősorban úgy érjük el, hogy a szárnynak az egyik ablaktáblahatároló részét pl. a tábla felső széle mentén, teljesen vagy lényegileg fémből ké­szítjük, míg a szárnynak az a része vagy azok a részei, amelyek a tábla többi széle mentén halad­nak, teljesen vagy lényegileg fából készülnek. A fémből való szárnyrész profilos szalagból készül­het és a szárny többi részeivel együtt az ablak­tábla szélei számára csatornát alkothat, amely a tábla kerületére terjed ki. Az ablak egyik oldalán alkalmazott fémből való szárnyrész elsősorban azt eredményezi, hogy itt egy nagyobb teret kapunk, amelyben a redőnyös függöny vagy hasonló fel­szerelhető. Ezenfelül az ilyen megoldású ablak­szárny viszonylag kis költség mellett való gyártást tesz lehetővé és még további-előnyöket is tartalmaz. A fémes szárnyrésznek karimái lehetnek mind az üvegtábla ágyazására, mind pedig a függönynek vagy az ablakba szerelt egyéb alkalmatosságoknak az elfedésére. A találmány egyaránt alkalmazható egyszerű szárnyakhoz vagy csatolt külső és belső szárnyak­hoz. Az alkalmazásnak különös területét találjuk azoknál a csatolt szárnyaknál, melyeknek egyike teljesen fémből való, másika pedig egy fémrészt tartalmaz, de egyébként fából van, mimellett átalá­ban az utóbbi fém szárnyrész és a fémből való szárny megfelelő darabja között hőszigetelő tömí­tés van. A találmányt néhány kiviteli alakra való hivat­kozással a mellékelt rajz kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra egy ablak baloldali, felének függőleges nézete. E félablak szárnya oldalán van felfüg­gesztve. A 2. és 3. ábra az 1. ábra II—II, illetőleg III—III vonalai mentéri'vett keresztmetszetek. A 4. ábra egy ablak jobboldali felének függőleges jiéze­tét mutatja, ahol a szárnyak vízszintes középten­gely körül lenghetnek. Az 5. és 6. ábra a 4. ábra V—V, illetőleg VI—VI vonalai mentén vett kereszt­metszetek. Az 1—3. ábrákban (1) jelöli a keretet, amely mereven rögzítődik a falnyílásban. Feltételezzük itt, hogy ez a keretfából készült. (2) jelöli a szárnyat, amely a keretben mozoghatóan van elrendezve. A (2) szárny az (1) keretre az ablak egyik függő­leges széle mentén (3) csuklópántok révén füg­gesztődik fel. (4) jelöli a szárnyba illesztett ablak­táblát. A találmány szerint a szárnynak egy része, — itt az (5) szárnyrész, — a (4) tábla felső széle mentén, fémből készül, míg a szárny többi része, azaz a (6) szárnyrészek a tábla oldalsó és alsó széle mentén e kiviteli példában fából vannak. A fém. bői való szárnyrésznek (7) karimái fogják közre az ablaktáblát, míg a (6) karima határolást ad az (1) keret irányában. A (4) tábla belső oldalán az (5) szárnyrész ellenzőszerkezetet, pl. léces ellenzőt vagy redőnyt vagy hasonlót hordhat. A 4.—6. ábrák a találmány alkalmazását kettős szárnyú billenő ablakon mutatják, ahol a fémből való külső (9) szárnyban (10) ablaktábla van, m% a belső szárnyak fémből váló (11) felsőrésze van, egyébként azonban a belső (12) szárny fából való és hozzá a (11) felsőrész a (14) ablaktábla meg­fogása végett illeszkedik. A szárnyakat (15) csa­pos pántok tartják a (12) faszárny oldalrészein a körülvevő (16) keretben, amely itt fából készült, azonban más anyagból készültnek is feltételezhető. A külső (9) szárny (17) csuklópántok révén csat­lakozik a belső szárnyhoz, a szárnyaknak azon a szélé^ amely az ablak csukott állapotában legalul van. A (9) külső szárny és a belső szárny fémes (11) része között (18) szigetelőtömítés van, amely megakadályozza, hogy a hideg a külső szárnyról befelé a belső (11) szárnyra és így az ablak belső oldalára vezetődjék. A találmány nem korlátozódik a bemutatott kivi­teli alakokra, amelyek csupán szemléltető példáknak vannak szánva. így pl. nem szükséges, hogy a szárnynak az ablak felső oldalára kerülő része ké­szüljön fémből, e helyett az egyik függőleges oldal..

Next

/
Oldalképek
Tartalom