141715. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könyvek vagy brosürák bekötésére és könyvkötés
Megjelent 1952. évi október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141715. SZÁM. IUI. OSZTÁLY. — Je-61. ALAPSZÁM. iwwwwiwi MiPMii ••» na—mmti n wwn——n inni m\ i •BWWWIWIII •• m •• nwiiiuwjimiwiiiiwitiwwii»>iuii)i.iiiw«w«wwwiiwiniw>mu»iiiiiM«*wwwm»Mwn«iinii IHWMHW»—w—i—w Eljárás könyvek vagy brosúrák bekötésére és könyvkötés. Karel Jelinek műszaki vezető, Blanske, és Josef Pospísil igazgató, Brno. A bejelentés napja: 1951. április 14. A könyvkötések előállítására szolgáló eddigi eljárás körülményes, időrabló és drága, minthogy a könyvtáblához általában öt különböző anyagból való réteg, pl. vászon, kéregpapír, karton, borítópapiros és előzékpapiros szükséges, melyeket egy víztartalmú ragasztóanyagegyesit. További hátránya ennek az eljárásnak, hogy a víz a nedvszívó anyagokba és a könyv íveibe is beszívódik, amitől a könyv könnyen meggörbül és vetemedik. A kötés kívül nem tökéletesen sima és ezért könnyen piszkolódik. Mivel a könyv külső felületei nedves lemosás útján nem tisztíthatók, a kötések nem is higiénikusak. További hátrány, hogy az ilyen kötések vagy egyáltalában nem, vagy csak csekély mértékben hajlékonyak és ezért könnyen megsérülnek. A találmány szerinti eljárás abban áll, hogy a borítás nem több különböző anyagból való összeragasztott rétegből, hanem egyetlen, tökéletesen hajlékony, nedves lemosással tisztítható anyagból, például természetes vagy mesterséges gumiból, linóleumból, vagy műanyagból készül, amelyet a könyv összefűzött ívein, illetőleg, a kötéshez szokás szerint használt fátyolszöveten vagy hasonlón víztartalmú ragasztóanyag használata nélkül erősítünk meg. A borítás megerősítése, ha az termoplasztikus anyagból készül, meleg és nyomás alkalmazásával történhetik. A megerősítés további lehetősége, — pékiául kaucsuknak borításként való alkalmazása esetén — az, hogy a borítást a megerősítés helyén oldószerrel, pl. benzinnel kenjük be. Alkalmazhatjuk végül a valamely ismert vízmentes, pl. műgyantaalapnyagból készült ragasztóanyaggal való ragasztás módszerét is. A hajlékony anyag adott esetben kéregpapírtáblával, fémmel vagy egyéb úton merevíthető. A rajz a találmány egy kiviteli példáját szemlélteti. Az 1. ábra a könyvek bekötésének ismert módját mutatja, melynél a borítás háta nincsen a könyv íveihez, illetve az íveket átfogó szokásos fátyolszövethez rögzítve, hanem szabad türemlést alkot. A 2. ábra a borításnak a könyvre való felvitelét mutatja, a 3. ábra a könyv nézete elölről, a 4. ábra a könyvhát felőli nézet, az 5. ábra pedig a könyvháttal ellentétes hosszoldal felőli nézet. A 6. ábra a nyitott könyvet szemlélteti. Mint a 2. ábra mutatja, az (1) borítást az összefűzött (3) ívek (2) hátélén, illetőleg az íveket borító fátyolszöveten erősítjük' meg, úgyhogy az eddig szokásos szabad (4) türernlés (1. ábra) elesik. Előnyös, ha az (1) borítás, mint a 6. ábra mutatja, nagyobbra készül, mint a könyv lapjai és (5) szélei derékszög alatt felhajla.iak, úgyhogy a szélek a (3) íveket dobozszerűen körülveszik és borítják. A könyv lapozásának •megkönnyítésére a függőlegesen futó szélekben félkörszerű (6) kivágások vannak. A borítás mellső lapján legalább egy (7) ablak van, hogy a könyv nyomtatott fedőlapjának feliratai, különösen a könyv címe és szerzője felismerhetők legyenek. Hasonló okból a (8) borításhátrész is el van látva egy (9) ablakkal. Ha a borítás átlátszó anyagból készül, a (7) és (9) ablakok elmaradnak. A találmány szerinti könyvek ellenállóképességük és borításuk anyagának a piszoktól és a .baktériumoktól való könnyű megtiszitíthatósága folytán különösen alkalmasak iskola- és gyermekkönyvek, továbbá nyilvános könyvtárak céljaira. Minthogy a borítás tökéletesen hajlékony és így a könyv szállítása során nem sérülhet meg, csomagoló anyagot is megtakaríthatunk és a könyveket tartalmazó postai küldemények súlyát is csökkenthetjük.
