141704. lajstromszámú szabadalom • Fogorvosi kanál felső lenyomatok vételéhez

Megjelent 1952. évi október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI'LEÍRÁS 141704. SZÁM. 30 b. 1—9. OSZTÁLY. — Ma-301. ALAPSZÁM. Fogorvosi kanál fölső lenyomatok vételéhez. A Magyar Állam, mint a feltaláló Dr. Kemény Imre fogorvos budapesti lakos jogutóda. A bejelentés napja: 1949. július 29. A találmány fölső lenyomatok vételéhez való fogorvosi kanál. A fölső lenyomatok vételéhez való ismert fogorvosi kanalak hátránya, hogy nem veszik figyelembe a fölső fogíny középső részének dőlését. Hátrányuk továbbá, hogy a lenyomatok vételekor nem teszik tehetővé, az oldalsó nyálkahártyakettőzetek szabad elhelyezkedését. A sorvéghiány nélküli ismert kanalak további hátránya, hogy a metszőfogak körzetében túlságosan le vannak kerekítve, úgyhogy ezeken a helyeken a gipszlenyomat fala m&g nem engedhető módon elvékonyodik. A fogatlan kanalak nyele viszont mindezideig/ úgy volt elhelyezve, hogy a szájüregben való elhelyezést bizonytalanná tette. A találmánnyal e hátrányokat: kiküszöböltük xés az anatómiai viszonyoknak jobban megfelelő lenyomatkanalakat szerkesztettünk. A találmány abban van, hogy a fölső lenyomatok vételéihez vak> fogorvosi kanál mellső fala és sík szájpadi része közötti hajlásszög a találmány értelmében legfeljebb 90°. A talál. many szerinti kanál esetén tehát a mellső fal '.vagy merőleges a sík szájpadi részre, vagy visszafelé dől és így igazodik a fogíny mellső részének anatómiai alakjához. A találmány értelmében továbbá nemcsak a mellső falban, hanem az oldalfalban is vannak a nyálkahártyakettőzetek számára való kimetszések. Legalább egyik oldalon fogas kanál esetén a fogas oldalon az oldalfal és a mellső fal érintői által bezárt szög a "találmány értelmében gyakorlati-' lag derékszög. Ezzel a metsző fogak tájékán is kellő falvastagságú gipszlenyomatok készítése válik lehetővé. Á találmány szerinti fogatlan kanál nyele a szájpadi rész körzetén belül van elhelyezve, tehát a kanál a szájürégben való elhelyezésekor mintegy központosán támadó erő hatása alatt áll. úgyhogy a kanál elcsúszását okozó oldalirányú erők nem lépnek fel. A találmány további részleteit a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti kanál két példakénti kiviteli alakját tüntettük, nevezetesen az 1. ábra az egyik példakénti kiviteli alaknak a 2. ábra 1—1 vonala menti hosszmetszete, a 2.'ábra az 1. ábrához tartozó fölülnézet, végül a 3. ábra a másik példakénti kiviteli alak távlati képe. . A rajzon azonos hivatkozási számok azonos részleteket jelölnek. Az 1. és 2. ábrán egyoldali sorvégi hiány esetére készült találmány szerinti kanalat tüntettünk fel. Amint a rajzon látható, a kanál 4 mellső fala az 5 sík szájpadi résszel 90°-nál kisebb « szöget zár be, úgyhogy a 4 mellső fal a kanál szárainak irányában dől. Mind a 4 mellső falban, mind pedig az oldalsó 6, 7 falakban a nyálkahártyakettőzetek számára való 8 illetőleg 9 és 10 kimetszések, vannak. A szájpadi rész a szárak között önmagában, ismert módon 11 mélyedést alkot. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a mellső 4 fal 12 érintője és a fogas 6 oldal 13 érintője által bezárt ß szög derékszög. Ennek következtében a kanálnak a két érintő közé eső ívelt körvonala a metszőfogak helyén a lenyomatanyag számára kellő teret biztosít, Az 5 sík szájpadi részen önmagában ismert 14 nyél van megerősítve, amelyen merevítő 15 horpadás és önmagában ismert 16 nyílás van. A 3. ábrán úgynevezett fogatlan kanalat tüntettünk fel, amely az első példakénti kiviteli alaktól lényegében a nyél kialakítását és elhelyezését illetően különbözik. Nevezetesen e példakénti kiviteli alak esetén a kanálnak fület alkotó 17 nyele van, amelynek egyik szára a* mellső 18 szájpadi részen, másik szára viszont a szájpadi rész 11 mélyedésén van megerősítve. Nyilvánvaló, hogy a 15 nyélnek a 11, 18 szájpadi rész körzetén belül való elhelyezése folytán a lenyomatvételkor a kanálra gyakorolt nyomás központosán és a kanál síkjára merőleges irányban hat. Oldalsó crőösszetevők te-