141701. lajstromszámú szabadalom • Kétszálas elektromos izzólámpa

.V'W3«',' Megjelent ^952. #f öÄÖber hó: 15-én. —fe^*— ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 1 1417ÚLSZÁM. 214 31—44. OSZTÁLY. — EE-51. ALAPSZÁM. ^T Kétszálas elektromos izzólámpa. Egyesült lzzólámp4 és Villamossági Rt, Budapest. Ä' bejelentés napja: 1950. április 15. A találmány tárgya elektromos izzólámpa fényterelő sapkával, amelynél az egyik áram­bevezetőt a fényterelő sapka nyílásán vezet­jük át. A taláhnánv tárgya tehát főképen az automo­bil reflektor lámpák körébe tartozik, amelyek­nél, mint tudvalévő, általában egy főszálat és egy mellékszálat lehet felváltva égetni, amelyek közű a főszál a reflektor gyűjtőpontjában van elhelyezve, tehát az ú. n. országúti világítást szolgáltatja, míg a mellékszál fényét egy fény­terelő sapka segítségével a reflektornak a gyúj­tópont előtti zónájában a reflektor felső olda­lára vetítve lefelé irányított „csökkentett" vilá­gítást kapunk. ' Az ilyen autólámpák a legkülönfélébb kivitel­ben ismeretesek és annak idején, amikor ezek az autólámpák használatba kerültek, azzal a nehézséggel kellett megküzdeni, hogy . a két szálat hordó, fényterelővel ellátott szerelvény az autóban való használatkor könnyen rezgésbe jutott, ami a végével hozzáerősített izzószál tö­résére vezetett. A tapasztalat azt mutatta, hpgy rendszerint az egyik végén a fényterelő sapka-, val összeforrasztott mellékszál volt az, amelyik a leszakadásra hajlamosnak mutatkozott. Ezért azután különféle megoldásokat ajánlottak a lámpaszerelvény rezgésre' való hajlamosiságá­nak csökkentéséire, ezek közül a javaslatok kö­zül a legelterjedtebbek a fényterelő sapkát ah­hoz az árambevezetőhöz rögzítették, amely a fényterelő sapkával villamos vezetői összeköt­tetésben nem állt. A zárlat elkerülésére termé­szetesen, az összekötő elemeket szigeteken kel­lett egvmáshoz erősíteni, amit általában üveg­gyöngy segítségével oldottak meg. A tapasztalat azt mutatta, hogy ez a megol­dás komplikált és költséges és aránylag sok gyártási törésre vezet, A találmány értelmében a rázásbiztosságot komplikált segédeszközök nélkül, egyszerűb­ben sikerült megoldani. A találmány egy példa­képem kiviteli alakját a csatolt rajz ismerteti, amelyen az Lábra a mellékszál és a talál­mány szerint megerősített és kialakított fény­terelő sapka oldalnézetét, a 2. ábra pedig annak felülnézetét tünteti fel. . Az egyszerűség kedvéért az azonos alkatré^' széket a két ábrán azonos jelölésekkel láttuk el és' megjegyezzük, hogy a főszálat,. amelynek, kialakítása és megerősítése megegyezik az ál-, tálában használttal, a rajzon az áttekinthetőség kedvéért nem tüntettük fel. 1 jelenti a mellékszálat, amelynek 2 egyik vége úgy van a 3 fényterelő sapkához erősítve, hogy a fényterelő sapkán annak elkészítésekar a 4 kiálló részt képezzük ki, amelyet azután visszahajtunk és a visszahajtásba az 1 izzószál 2 végét beszorítjuk. Természetesen emellett á szálat még a fényterelő sapkához ajánlatos hoz­záforrasztani is: 5 jelöli a fényterelő sapkához erősített egyik árambevezető drótot, amelyet a találmány értelmében célszerűen úgy alakítunk ki, hogy ne csupán a fényterelő sapka egyik oldala mentén fusson végig, hanem annál hosz­szab-b legyen és legalább még egy oldal men­tén egészben vagy részben felfeküdjön (5a). Ez a kialakítás elősegíti a szerkezet rázásbiztos­ságát. 6 jelöli a fényterelő sapka 7 nyílásán keresztül vezetett másik árambevezető drótot, amelyhez az izzószál 8 másik vége a szokott ' módon" van 4wz2áerősítveL A. 7 nyílás méreteit úgy kell megválasztani, hogy az autó rázása következtében előálló lengések a 3 fényterelő sapka és a 6 árambevezetők között érintkezé- ; sekre ne vezethessenek. Eljárhatunk úgy is, hogy a 3 fényterelő sapkát és a 6 árambeveze­tőt egymáshoz képest, valamilyen, a rövidzár­latot megakadályozó szerv, pl. üveggyöngy se­gítségével merevítjük. Ez pl. úgy is történhe­tik, hogy a 7 nyílást töltjük ki az üveggyönigy­gyel, amelyen keresztül vezetjük a 6 árambe­vezetőt, de úgy is, hogy a sapkát és az áram­bevezetőt egymással üveggyönggyel összekö­tött két dróttal kapcsoljuk. A 9 a fényterelő sapkán alkalmazott külön fényelleinzőt jelöli. amely megakadályozza azt, hogy a mellékszál fénye a refektor hatása alatt előre hasson és ezzel a városi világítás előírt mértékét esetleg" túlhaladja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom