141694. lajstromszámú szabadalom • Több kalapácskoszorús verőmalom

Megjelent 1952. évi október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141694. SZÁM. 50 c. OSZTÁLY. — K-17625. ALAPSZÁM. Több kalapácskoszorús verőmalom. Ceskomoravská-Kolben-Danek národni podnik cég, Kuba Václav mérnök és Celiscev Nikolaj mérnökjelölt, valamennyien Praha-ban. A bejelentés napja: 1948. december 22. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1947. december 31. Tapasztaljuk, hogy a megtevő verőmalmoknál, amelyek több, egymás mellett elrendezett kalapácstooszorúval dolgoznak, a szélső kalapácskoszorúk jelentősen elhasználódnak. Ezt a malomszekrény mindkét sarkában meggyülemlő aprított anyag okozza, mert ez a torlódás fokozott ellenállást fejt ki e helyen a körben forgó kalapácsokkal szemben. Az ezen jelenség kiküszöbölésére irányuló eddigi kísérletek, mint pl. hogy az anyagot csupán a közbülső kalapácskoszoirúkhoz vezették, hogy osztályokat létesítettek az egyes kalapácskoszorúk között, vagy hogy a szélső koszorúkhoz labirinttömítést . tettek, avagy végül hogy a tengely mentén, tengelyirányban vezették be a levegőt, gyakorlatilag csupán csekély sikert eredményeztek. A találmány célja, hogy az őrölt anyagnak a szekréinysarkokban, vagyis a szélső kalapácskoszorúk alatt való meggyülemlését (torlódását) megszünteSiSük és hogy valamennyi kalapács egyenletesen kopjon és tökéletesen hasznosuljon. A rajz vázlatosan tünteti fel az új malom egyik kiviteli példáját. Az 1, ábra a verőmalom hosszmetszete, a 2. ábra pedig keresztmetszete. Az ábrák ismeretes kivitelű verőmalomból indulnak ki, ahol a levegő mindkétfelől tengely mentében lép be és a durva anyag belépőirányával szemben hordja ki az aprított anyagot. (L. az -1, 2, 3, 4- nyilakat). A találmány többékevésbbé önálló jellegzetességei a következők: a) Egy vagy több szélső koszorúban rézsútos -5- kalapácsok vannak, amelyek a közös -7-tengelyen levő többi -6- kalapáccsal együtt forognak a -8- maloimszekrényben. A kalapácsok rézsútos munkafelületei, üzemi forgásuk közben, a malomsze^krény közepe felé fordulnak. b) A köpenyvédő -9- páncéllapok nyílalakúak (csavarvonal-alakúak). A hajlásszöget mindkét (a, b) eset példájában! az anyag tulajdonságaira és a kalapácsok sebességére tekintettel választjuk meg. A -9- páncéllapok is, az üzemi forgásirányhoz képest, a maloimszekrény közepe felé rézsutosodnak. c) A nyomólevegőt részben a -8- szekrény hosszfalai mentén felülről, részben pedig a mellső falakon, vagyis bizonyos számú -10-nyíláson át vezetjük be, amerre az anyag leginkább meggyülemlenék. d) A fentebb felsorolt a), b), c) jellemzők tetszőleges kombinációja. A leírt szerkezet a szekrény közepe felé tereli az anyagot, mert a rézsútos kalapács- és páncélfelületek, valamint a légirány, az üzemi forgásirányhoz képest csavarszerűen tolják el a feldolgozandó anyagot a szekrény közepe felé. így az anyagmennyiség egyenletesen oszlik el a szekrény egész hosszában és szélességében, mimellett valamennyi kalapács egyenletesen kopik, ezért tehát jobban is hasznosul. Szabadalmi igénypontok: 1. Több kalapácskoszorús verőmalom, azzal jellemezve, hogy a kalapácskerék egy vagy több szélső koszorúja rézsútos kalapácsokkal (5) van ellátva, amelyek rézsútos munkafelületei, üzemi forgásuk közben, a malomszekrény közepe felé fordulnak. 2. Több kalapácskoszorús verőmalom, úgyszintén az 1. igénypont szerinti verőmalom kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szekrényköpenyt védő páncéllapok (9) az üzemi forgásirányhoz képest nyílszerűen rézsutosodnak a malomszekrény közepe felé. 3. Az 1., vagy a 2. igénypont szerinti verőmalom kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a malom nyomólevegő-vezetéke részint a szekrény hosszfalai (8) mentén, felül, részint pedig a szekrény mellső falain át közlekedik a malomszekrény belsejével!.