141688. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

Megjelent 1952. évi október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141688. SZÁM. 21 g, / 16. OSZTÁLY. — P-l 1202. ALAPSZÁM. Vililamoskisütőcső. ' N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken, Eindhoven (Hollandia). A bejelentés napja: 1944. augusztus 14. Németalföldi elsőbbsége: 1943. augusztus 27. A találmány rövid és ultrarövid hullámokhoz való villamos kisütőcső, valamint oly cső, amelynél egy vagy töhb elektróda, vagy nagy­frekvenciás áramot vezető más alkatrész jól vezető fémréteggel van bevonva. < A cső e részeit nikikelből, vasból, nikkellel be­vont vasból, alumíniummal bevont vasból és más hasonló szerkezeti anyagokból szokták elő­állítani. Az ily szerkezetű elektródáknak rövid és ultrarövid, például 3 méternél rövidebb hul­lámú üzemben használt kisütőcsövekben való alkalmazása azonban nehézségekkel jár, mert a felületi hatás („skin-effektus") a veszteségeket túlságosan növeli. E hatás miatt például kör­keresztmetszetű huzal ellenállása R = K YYT^Tí ahol -s- a fajlagos ellenállás, ,u a permeabilitás, -f- a frekvencia, K pedig állandó. Mivel a frek­vencia rendszerint adott érték, az ellenállás­veszteségek lehető csökkentése végett lehetőleg kis permeabilitású, vagyis nem-mágneses szer­kezeti anyagot kell választani, tehát nikkel vagy vas nem választható. Az alkalmazott anyag faj­lagos ellenállásának pedig ugyancsak lehetőleg csekélynek kell lennie. Ebből a szempontból te­hát oly fémek, mint a réz és az ezüst, igen elő­nyösek. Legalább a kereskedelmi forgalom számára azonban az elektródák nem gyárthatók sem rézből, sem ezüstből, mert ezek az anyagok, különösen az ezüst, mechanikailag nem elég szilárdak. Ezért javasolták már az ilyen elektró­dáknak az említett fémek vékony rétegével való bevonását. Az ismert megoldások hátránya azonban, hogy a csövek gáztalanításához szük­séges nagyfrekvenciás fűtést, éppen igen kis fajlagos ellenállásuk miatt, nem bírják el. E nagyfrekvenciás fűtéshez éppen bizonyos fémek — mint a nikkel és a vas — villamos ellenállása igen kedvező. Viszont e fémek mágneses vesz­teségei is nagyok. E nagy mértékben eltérő tu­lajdonságok miatt az egyik szempontból oly fé­meket kellene alkalmazni, mint a réz és az ezüst, nem pedig például nikkelt és vasat, a má­sik szempontból viszont éppen fordítva kellene eljárni. E nehézségek kiküszöbölhetők, ha a talál­mány szerinti kisütőcsövet alkalmazzuk, amely egy vagy több elektródát, vagy más vezető al­katrészt tartalmaz és ezeknek nikkelből, vasból, vasnikkelötvözetből, vagy a .nikkelénél nagyobb ellenállású más fémes szerkezeti anyagból álló magtestük van, ameíly a találmány értelmében 1—30 mikron vastagságú réz- vagy ezüsitréteg­gel van bevonva. A találmány szerinti kisütőcsőnél tehát a vil­lamos áramnak kisebb és nagyobb hullámhosz­szúság esetén való behatolási mélységei közötti különbséget hasznosítjuk. Ez a behatolási.mély­ség például réznél 3 m hullámhossz esetén 6,5 mikron körül van; ha mármost 15—30 mikron t vastagságú réteget alkalmazunk, úgy az ilyen ' elektródák a felületi hatás szempontjából még a deciméter és centiméter rendű hullámhosszúság tartományában is igen kedvezőek. Továbbá a nagyfrekvenciás kigázosítás szempontjából is igen kedvező tulajdonságaik vannak, minthogy az ennél alkalmazott 50—1000 m: hullámhosszú­ságok esetén a behatolás mélysége jóvalí1 na­gyobb és így az elektródák igen jól gáztalanít­hatők. A találmány szerinti cső tehát elsősor­ban rövid és ultrarövid hullámhosszak esetén használható jó eredménnyel. Természetesen; mind a magtestet aílkotó1 alap­anyag, mind a külső réteg előállításához külön­féle anyagok alkalmazhatók. Igen kedvező tu­lajdonságai vannak például az olyan vezető testnek, amelynek magja nikkelből van és ezt kívül vékony 'rézréteg burkolja. Alkalmazhatunk azonban elektródák készítéséhez eddig is. szo­kásos más anyagokat, például vasat is, amelyet vékony réz- vagy ezüstréteggel vonunk be. A találmányt a továbbiakban két1 foganatosí­tási példa alapján részletesebben ismertetjük; a példák a találmány szerinti kisütőcső valamely vezető alkatrészének előállítására vonatkoznak. , Anódként alkalmazandó 125 mikron vastag­ságú lemezalakú vasból készült elemet csőbe

Next

/
Oldalképek
Tartalom