141628. lajstromszámú szabadalom • Érlekötő tű

Megjelent 1952. évi október hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141628. SZÁM.\ 30 a. 8^/9. OSZTÁLY. — Dp-6269. ALAPSZÁM. Érlekötő tű. A Magyar Állam, mint Dr. Dubay Miklós Operateur, sebész szakorvos Budapest, jogutóda. A bejelentés napja: 1949. május 3. Ismeretesek olyan érlekötő tűk, amelyekbe egyszeri érlekötéshez szükséges fonálhossz fűzhető. Ezeket a tűket tehát minden egyes kötés Után újra kell fűzni. Ez lényeges hátrány, mert a műtétet végző orvost a sok tűcsere feleslegesen fárasztja.Ezenkívü! az ismert, például a Deschamps-féle érlekötő tű hátránya, hogy a tű hegye a tűnek nem minden helyzetében látszik-, ami kényes környezetben különös figyelmet kíván, nehogy azt a tű bevezetésekor szándékolatlanul megsértsük. A találmány szerinti érlekötő tűnek fonálkészletet a tű fogantyújában tároló és a készletből a fonalat a tű szabad végéhez vezető eszközei vannak. így például a találmány szerinti érlekötő tű egyik előnyös kiviteli alakjánál a műszer üreges nyelében a fonálkészletet tartalmazó orsó forgathatóan van elrendezve és a fonál lefejtett vége a tű üreges szárán át halad a tű elülső végéhez. A műszer nyelében könnyen helyezhető el akkora fonálorsó, amelyen még a legtöbb érlekötést igénylő műtéthez is elegendő fonál tarolható. A műszer szabad vége, a tulajdonképeni tű, a Deschamps-féle tűtől eltérően, csavarvonal alakjában van meghajlítva, úgyhogy a tű hegye a műszer minden helyzetében jól látható és így a kényes környezet szándékolatlan megsértése könnyen elkerülhető. . , A találmány szerinti érlekötő tű egyik példakénti kiviteli alakját a rajzban távlati képben tüntettük fel. .-1- a műszer nyele, melynek külső felületeit úgy alakítottuk ki, hogy azok a kézhez jól illeszkednek és a fogás biztonságát fokozzák. A nyél belsejében 2 üreget alakítottunk ki, amelyen harántirányban 4 csap hatol át. Ezen a csapon szabadon forgathatóan van elrendezve a 3 dob, amely a felvett példában varrógépekben használatos orsókhoz hasonló és a fonálkészletét tartalmazza. A nyélben van megerősítve az 5 tű, melynek hosszabb egyenes 5 szára és csavarvonal alakjában meghajlított S szabad vége van. A műszernek ez a vége alkotja a tulajdonképeni tűt, mert ez hurkolja a fonalat az ér köré. A műszernek ez a 8. része csavarvonal, körülbeiül egy menet egy negyede, alakjában úgy van meghajlítva, hogy a tű 7 hegye az 5 szár hossztengelyén kívül fekszik. A tű 5 szárában végigmenő 6 furat van, amelyen a 3 készletdobról lefejtett fonál szabad végét, előnyösen a furat szabad vége felől bevezetett vékony huzallal áthúzzuk, majd a. tű 7 fokába fűzzük. A lekötés előtt a fonál szabad vége a tű 7 fokából lelóg. Az így felszerelt tűvel mindaddig készíthetünk érlekötéseket, amíg; az egész fonálkészlet el nem fogy, anélkül,' hogy a tűt újból kellene befűzni. A fonalat a tű szabad végével a lekötendő ér alá vezetjük, az eret lekötjük és a fonalat a kötés és a tű 7 foka között elvágjuk. Ilymódon a tű mindaddig befűzve marad, amíg a műszerben fonálkészlet van. Ilymódon a munka közben eddig szükséges műszeradogatás elmarad és a' sterilitás is fokozottabb. A 4 fejes csapot önmagában ismert módon úgy alakítjuk ki, hogy az rajzolt helyzetében biztosítva van, azonban a fejre kifejtett húzóerővel könnyen kiemelhető, ha .a dobot cserélni kell, például ha más méretű fonalra kívánunk áttérni, vagy a készlet kifogyott. Szabadalmi igénypontok: 1. .Érlekötő tű, melyet a műszer fogantyújában elrendezett, a. fonalat tároló és á készletből vételezett fonalat a tű szabad végéhez vezető eszközök jellemeznek. 2. Az 1. igénypont szerinti érlekötő tű kiviteli alakja, melyet a műszer fogantyújának üregében forgathatóan elrendezett fonálkészlet-