141620. lajstromszámú szabadalom • Anyagvizsgáló spektroszkop
Megjelent 1952. évi október hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141620. SZÁM: 42 h, 77—22. OSZTÁLY. — To-120. ALAPSZÁM. Anyagvizsgáló spektroszkóp. Dr. Török Tibor egy. m. tanár, budapesti lakos és Barabás János mérnök, budapesti lakos. # A bejelentés napja: 1950. május 21. A találmányi lényeg szerint a vizsgálandó darabbal, mint egyik elektróddal (a másik elektród szén) ívfényt képező szerkezeti rósz a ké- # szülék többi részével csuklósan összefüggő karon van elrendezve úgy, hogy ennek a karnak a külső végén van a szén elektród elhelyezve. A szénnel szembeállítható — ugyancsak a karra erősítve, vagy különálló tartóba fogva — a próbadarab, ill. a félkész vagy kész munkadarab, vagy minden tartó nélkül a pl. beépített alkatrész. Utóbbi esetben, a spektroszkópot visszük és állítjuk kellő helyre s aztán a széntartót hordó kar állítgatásával szabályozzuk be. és rögzítjük az ívfényhez szükséges távolságot. Az ívfényt az ugyancsak, a karra erősített kondenzor s a kar forgástengelye közelében elhehelyezett, állítható tükör, egy (függőleges) résre vetíti. Ez az elrendezés látható az 1. ábra jobb oldalán. Az 1. ábra a készülék sémás oldalnézete a leglényegesebb alkatrészek feltüntetésével, egészen a bontó prizmáig. A 2. ábra pedig a készüléknek ugyancsak sémás felülnézete. Az 5 kar a készülék / állítható csavarokon : álló 2 tartó-vázán levő 3 asztallap vagy^ sín .jobboldali részéhez van erősítve, a 4 csuklóval. Az 5 kar külső végén van a 6 szorító a 7 szén számára. 8 a .vizsgálandó anyagdarab. «A 7 szén és a 8 darab feszültségre van kapcsolva s a kettő között keletkezik a 9 elektromos ív. 10 és 11 a villamos vezetékek kapcsai. Az 5 karon van elrendezve a 12 kondenzátor úgy, hogy a kar mentén eltolható és rögzíthető annak beállításához, hogy a kondenzátor a 9 elektromos ív képét az ugyancsak állítható 13 tükör segítségével a, 14 függőleges falban. levő 15 résen képezze le. A 15 résnek csak alsó felére esik az ív kéne. a rés felső felén egy prizma fekszik (16; 1. és 2. ábra), amely viszont a vizsgálandó ötvözetnek megfelelő1 tiszta alapfémmel 17 és szénnel 18 mint elektródokkal kénezett 19 ív képét vezeti a 75 rés felső felére. A 15 rés ké. A találmány spektroszkópra, különösen kisebb teljesítményű, minőségi és hozzávetőleges mennyiségi anyagvizsgálatokra használatos spektroszkópokra vonatkozik. Ezekhez az anyagvizsgálatokhoz a vizsgálandó anyag kis prőbadarabjára yan szükség, amelyet ívfény képzéséhez egyik elektródaként használnak. Az ívfény színképét aztán összehasonlítják ismert anyag (főként vas) színképével, így keresik ki a jelentkező anyag-színképek jellemző vonalait. A különböző anyagok színképéhez tartozó ilyen vonalak erősségi viszonyai az összetétel mennyiségi viszonyaira is engednek következtetni. Már az elmondottakból is következik a használatos spektroszkópoknak egyik hátránya, nevezetesen az, hogy a vizsgálathoz külön próbadarab kell, ami sokszor nem, vagy csak külön költségek árán állhat rendelkezésre. A próbadaraboknak a félkész vagy kész darabokkal azonosíthatóknak kell lenniök, vagy ezt pótlólag az egész gyártást szakadatlanul, minden munkafolyamatra kiterjedően ellenőrizni kell. Ismeretlen körülmények között készült, vagy akár már be is épített daraboknál nem is áll megfelelő próbadarab rendelkezésre. Jelen találmány ezt a hátrányt kiküszöböli s ezért sorozatgyártású darabok anyagának ellenőrzéséhez is alkalmas. A használatos spektroszkópok további hátránya, hogy kezelésük elég kényelmetlen. Az elemző távcsőbe nézve, vagy akár csak az ehhez szükséges testhelyzetből a kezelendő műszerhelyek, nehezen vagy egyáltalában nem érhetők el s például még külön test- illetve fejmozdulat után lehet a szemrevett vonal hullámhosszát leolvasni. A' jelen találmány szerinti spektroszkóp -— ugyanolyan optikai viszonyok (fényerők, gyujtótávolságok) mellett is — kisebb térfoglalása, kényelmesen kezelhető s az előbb vázolt hátirányokat mind kiküszöböli.
