141552. lajstromszámú szabadalom • Energiatáplálási rendszer egyfázisú vasúti munkavezetékek számára

Megjelent 1952. évi szeptember hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.552. SZÁM. „ 20. k. 1-6. OSZTÁLY. .— RA—19. ALAPSZÁM. Energiatáplálási rendszer egyfázisú vasúti munkavezetékek számára. Ganz Villamossági Gyár, Ratkovszky Ferenc oki. gépészmérnök és Sztrókay Pál oki. gépészmérnök, Budapesten. A bejelentés napja: 1949. cfttőber 20. Vasutak egyfázisú középfeszültségű 3—20 kV) munkavezetékének táplálása korábban általában olyan módon történt, hogy a vasútvonal mentén rendszerint külön három- vagy egyfázisú nagyfeszültségű távvezetéket létesítettek és a munkavezetéket erről helyenként felállított alállomásokon forgatóátalakítókon, ill. egyfázisú transzformátorokon át táplálták. Ujabban azonban, főleg mióta az 50 periódusú vasúti jármüvek alkalmazása tért hódított, gyakorivá vált az egyfázisú munkavezetéknek transzformátoraiállomásokon háromfázisú nagyfeszültségű hálózatról való táplálása. Ez utóbbi táplálási reridszer egyik változata olyan, hogy az alállomásokon egy-egy egyfázisú transzformátor (esetleg több párhuzamosan kapcsolt transzformátor) egyes munkavezetékszakaszokat táplál. Minthogy a vasúti jármüvek egyfázisú terhelését a háromfázisú hálózat három fázisára lehetőleg egyenlő mértékben kell elosztani, valamely alállomás egyfázisú táplálására ily esetben e sorrendben megelőző, ill. következő alállomáshoz képest a háromfázisú vezetéknek mindig két másik vezetékéről úgy van létesítve, hogy minden harmadik alállomás nyeri a táplálást a háromfázisú hálózatnak ugyanazon két vezetékéről. Erre való tekintettel a munkavezetéket természetesen fázisok szerint különböző szakaszokra kellett osztani, ami általában úgy történt, hogy a munkavezeték két alálomás között, körülbelül középtávolságon mindig meg volt szakítva, illetve egymástól el volt szigetelve, úgyhogy a táplálás helye vezetékszakaszonként a középre esett. Ezenkívül ismeretessé vált egy másik táplálási rendszer is, amely szerint a munkavezeték táplálását egyetlen alállomáson felállított 3/2 fázisú transzformátorról eszközölték, minek megfelelően a munkavezetéket az alállomásnál osztották fel (illetve szigetelték el) mindössze két vezetékszakaszra oly módon, hogy az osztási ponttól az egyik irányban kimenő vezetékszakaszt a kétfázisú gombolyí -tás egyik lázisára, a másik irányba kimenő vezetékszakaszt pedig a másik fázisra kapcsolták. Az elsőnek említett rendszer előnye az utóbbivá! szemben, hogy a táplálás 3/2 fázisú transzformátorok helyett azonos teljesítményre olcsóbb egyfázisú transzformátorokkal és szintén olcsóbb kap- •» csolóberendezések alkalmazásával történik; hátránya azonban, hogy ahhoz, hogy az egyfázTsű terhelések (egyenletes megterhelés mellett) szimmetrikus háromfázisú terhelést alkossanak, legalább három alállomás szükséges. Mindkét rendszer hátránya, hogy az alállomástól kiinduló egy vagy két munka vezetékszakasz csak egy oldalról (az alállomásról) kap táplálást, ami egyrészt a vonalfeszültségesés szempontjából, másrészt üzembiztonsági okokból nem előnyös. A találmány szerint e hátrány kiküszöbölése a második ismert rendszerből kiindulva azáltal válik lehetővé, hogy egyrészt a munkavezetéket oly módon osztjuk fel szigetelt vezetékszakaszokra, hogy egy-egy szakasz mindig egy alállomás körzetében kezdődik és a szomszédos alállomás körzetében végződik, másrészt az alállomásokon felállításra kerülő 3/2 fázisú transzformátorokat -— amelyek alállomásonként természetesen több egységből összeállított csoportok tagjai is lehetnek — a kétfázisú oldalon úgy kapcsoljuk rá a munkavezetékszakaszokra, hogy valamely szomszédos alállomás felé kimenő munkavezetékszakaszra e szomszédos alállomáson a kétfázisú tekercselésnek mindig a kiindulási alállomáséval azonos fázisú fázistekercselése van rákapcsolva. A példaképpeni elrendezést feltüntető csatolt vázlat szerint a kétfázisú tekercselés két fázisa e célra az alállomásokon mindig váltakozó sorrendben van kapcsolva oly módon, hogy amennyiben az egyik — pl. M — alállomáson a II fázis az alállomástól balra kimenő munkavezetékszakaszra, az I fázi& pedig a jobbra kimenő munkavezetékszakaszra van kapcsolva, akkor a következő —' pl. N — alállomáson a tőle balra kimenő munkavezetékszakasz az előbbi (t. i. az M) alállomás felé szintén az I fázisra, a jobbra, a következő P alállomás felé kimenő munkavezetékszakasz pedig a II fázisra van kapcsolva, s a további alállomásokon az I és II fázisok felcserélése hasonlóan folytatódik, természetesen úgy, hogy bármely munkavezetékszakasz a határoló alállomások egyenfázisú tekercseléseiről legyen párhuzamosan táplálva.