141487. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acélbetonszerkezetek acélbetéteinek előfeszítésére és lehorgonyzására

Megjelent 1952, évi szeptember hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.487. SZÁM. 19. d. OSZTÁLY. — BOP—134. ALAPSZÁM. Eljárás acélbetonszerkezetek alcélbetéteinek előfeszítésére és lehorgonyzására. ' A Magyar Állam, mint a feltaláló Böröcz Imre oki. mérnök budapesti lakos jogutódja. A bejelen/tée utipja: 1950. május 4. Az előfeszített vasbetonszerkezetekben alkalma­zott acéldrótok megfeszítésére és lehorgonyzására több eljárás ismeretes, melyek két csoportba sorol­hatók. Az első csoportba tartozik Hoyer rendszere. En­nek az a lényege, hogy a megfeszítést betonozás előtt végezzük feszítőpadon, majd a megfeszített drótok közé betont dolgozunk be és azt gyors kö­tésre serkentjük. A beton megkötése után a feszítő erőt megszüntetjük, mire az erőt a beton veszi fel. A lehorgonyzás a drótok és a beton közötti tapa­dás révén jön létre. Ez a eljárás célszerűen alkal­mazható gyárilag előállított tartók készítésénél, nagyfesztávolságú hidaknál azonban a nagy feszítő­erő olyan méretű feszítőpadot kívánna, melynek költsége a híd költségeivel vetekednék. A másik csoportba tartoznak az utófeszítési el­járások. Ezek nagyfesztávolságú szerkezeteknél is gazdaságosak. Lényegük az, hogy a betont vasalás nélkül vagy gyenge vasalással készítjük el, az ecél­betéteket pedig előre helyezzük el vagy utólag fűz­zük be és utólag feszítjük meg. Ennek előnye az, hogy a feszítés közvetlenül a kész betonnak tá­maszkodó, aránylag kis készülékkel történhet és az erő ideiglenes viselésére készült feszítőpad el­marad. Hátránya, hogy a lehorgoiryzásról külön kell gondoskodni. A találmány szerinti eljárás utánfeszítő eljárás, melynek egy foganatosítási módját a csatolt rajz kapcsán az alábbiakban ismertetjük. Az 1. ábra 35 acélsodronyból összetett acélbetét (kábel) keresztmetszete. A 2. ábra egy feszítőfej felülnézete. A 3. ábra egy kábel szálakra bontott két végé­nek felülnézete. A 4. ábra betonba ágyazott kábel és a megfe­szítésükre használt feszítőfejek felülnézete. Az 1. ábrán keresztmetszetben feltüntetett kábel 35 (a) acélsodronyt tartalmaz, melyeket (b) lágy­huzalok kötnek össze helyenként. Ezt a köteget ola­jos (c) bitumenréteg burkolja, azután két réteg feltekercselt '(d) bádogszalag, végül egy (e) bitu­menréteg. A külső (e) bitumenréteg nedvesség be­hatolása ellen szigetel, a belső olajos (c) bitu­menréteg pedig biztosítja, hogy feszítéskor a drót­köteg a kábel köré öntött betonban számottevő el­jlenállás nélkül elcsúszhasson. Ezek a kábelek közel kétszeres tartóhosszban késztíendök (4. ábra). Kö­zépen hajtűkanyárban meghajlítva a 2. ábrán fel­tüntetett (i) húzófejek kerületén fekszenek fel. A húzófejek nagyszilárdságú vaslemezből vágatnak ki. A felhegesztett (f) lemezek a kábel oldalirányú elcsúszását gátolják. A kábelpárok szabad végein a kábelek szálakra bontandók (3—4. ábrák) és (g) rácsok vagy lyu­kasztott lemezek segítségével rendezendők. Ezeken a végszakaszokon a huzalok csupaszok és bebeto­nozva a kábelt lehorgonyozzák. Jobb tapadás léte­sítésére a huzalok felülete rovátkolható. Az így elkőkészített kábelek a zsaluzásba beszere­lendők a 4. ábra szerinti alaprajzi elrendezésben úgy, hogy a híd két végén (i) húzóTejek (m) ká­belvégekkel változnak. Ezután a kábeleket bebeto­nozzuk. A 4. ábrán telt vonalak a betontest függé­lyes határoló síkjait jelzik. A beton megkötése után a feszítés következik hidraulikus sajtókba be­fogott húzófejek meghúzásával, mely sajtók közvet­lenül a betontestnek támaszkodnak. A húzóerő ha­tására a túlsó végükön a betonba horgnoyzott ká­belek megnyúlnak a nyúlásnak megfelelőz ;izcmfc belek megnyúlnak, minek folytán az (i) húzófejek és az (o) betonfal között nyúlásnak megfelelő szé­lességű (p) rés nyílik. A feszítőerő állandósítására a résekbe ékeket verünk. Ezután a húzófejeket is bebetonozzuk és ezzel a híd végeit a 4. ábrán szag­gatott vonalakkal rajzolt mértékben kiegészítjük. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás acélbetonszerkezetekben &z előfeszí­tendő acélbetétek lehorgonyzására, mire jellemző, hogy a huzolvégeket a huzalok feszítését megelőző­leg, különleges horgonyzó eszközök alkalmazása nél­kül, bebetonozzuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja acélkötegekből álló betétek (kábelek5 előfe­szítésénél, mire jellemző, hogy egy-egy hengeres

Next

/
Oldalképek
Tartalom