141485. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kontakt rovarölő szerek készítésére

Megjelent 1952. évi szeptember hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.485. SZÁM. 45. 1. OSZTÁLY. A^5124. ALAPSZÁM. Eljárás kontakt rovarölő szerek készítésére: Bejelentők: Arzola Vegyészeti kft., Dr. Fehérvári Gusztáv vegyészmérnök és Szabó Károly vegyészmérnök, valamennyien Budapesten. Bejelentés napja: 1948. szeptember 1. Ismeretes, hogy a ma forgalomban lévő rovarölő szereknek két fontosább és elterjedtebb típusa van: a hexaklórciklohexán (röviden HCH) és a diklórdifenil-trikoletán (röviden DDT). A HCH hatékonyabb e kettő közül, de hátránya kellemetlen dohszaga. Ennélfogva zöldségfélék, koránérő gyümölcsfélék, szőlőkártevői ellen vagy lakás féregtelenítésére a HCH készítmények csak korlátoltan használhatók. Bármennyire is kívánatos lenne e szerek alkalmazása, pl. burgonyabogár esetében is, nem alkalmazható védekezésre fenntartás nélkül, mert előfordul, hogy a burgonyagumó- átveszi szagát és így ételek készítésére alkalmatlanná válik. Kitűnő, eredményeket lehet elérni háziállatokon paraziták irtásában HCH-val szájon át való adagolással. Tejelő állatoknál azonban, kellemetlen szaga a tejben is megjelenik és így a kezelés ideje alatt, sőt még azután is 5—6 napig a tej élvezhetetlen. Kézenfekvő volt tehát az elgondolás, hogy a HCH-nak szagtalan származékait kell előállítani és rovarölő szempontból kipróbálni. E származékok előállításával és kipróbálásával, különösen a francia kutatók foglalkoztak intenzíven (Marc Roucout, Dupire: Laboratorie de Phyto-Pharmacie de Versailles). E származékok előállítása legtöbbször igen körülményes volt és a származékok hatékonysága az eredeti HCH -hatékonyságát nem érte el. . A feltalálóknak sikerült HCH-ból kiindulva olyan rovarölő szert előállítani, mely a HCH jellemző hátrányát nem mutatja és hatékonyságban azt felülmúlja. Eszerint az 'eljárás szerint magas hőfokú ömlesztésnek vetjük alá a HCH-t kénnel vagy kénleadó anyagokkal együttesen vagy e kénleadó. anyagokkal, kénoldattal magas forrpontú oldószerek jelenlétében hajtva végre a reakciót. Az így nyert terméket biológiai vizsgálatnak alávetve az eredeti hatóanyagnál hatékonyabbnak találtuk. * 1. példa: 100 g benzolhexakloridot és 100 g elemi kenet nyitott edényben olajfürdőn keverés közben 3—8 órán át 150—230 C°-nál megömlesztve tartunk. Az ömledéket kőlapra, vagy hidegvízbe öntve, az azonal megdermed. így eljárva jól őrölhető anyaghoz jutunk, mely kiválóan alkalmas rovarirtó szerek készítésére. Noha az ömledék csak 50% eredeti hatóanyagot tartalmaz, hatékonysága eléri a 100%-os hatóanyagét. 2. példa : 25 g benzolhexakloridot és 75 g elemi kénét az • 1. példa szerint megömlesztünk azzal a különbséggel, hogy az ömlesztő edény autokláv és a nyomás 3 atm. Az így nyert ömledék hatékonysága ugyancsak eléri az eredeti 100%-os HCH hatékonyságát. 3. példa: Az 1. és 2. példákban leírt keverékekhez megömlesztésük után kis részletekben 5—10%-os vízmentes alumíniumkloridot adagolunk keverés közben. Minden adagolásnál megvárjuk a heves sósavfejlődés megszűnését. Az így nyert ömledékből a szokásos módon készítjük el a kívánt hatóanyagtartalmú porozó vagy permetező szert. A kívánt célt elérhetjük akkor is, ha alumíniumklorid helyett kénklorürt, vagy kénbromürt adagolunk az ömledékbe vagy pusztán úgy is, ha az ömledékbe 3—5% klórgázt vezetünk be. Tionilklorid és szulfurilklorid alkalmazásával is elérjük a kívánt eredményt, valamivel gyengébb hatásfokkal. -4". példa: Fenti származékok előállítását oldószerben is elvégezhetjük, így alkoholban, acetonban, diklórbénzolban stb. oldva 5—10% HCH-t oldunk, az oldatot visszacsepegő hűtőn 5—8 órát forraljuk, fenti katalizátorok egyikének az 1., 2., 3. példában kifejezett koncentrációban való beadagolása után. 8 óra forralás után az oldószert lehajtjuk, a terméket kevés alkohollal és bő vízzel mossuk. Az így nyert származék feldolgozható rovarölő szerekké. Az eddigi példákban felsorolt eljárások szerint nyert új kontaktméreg jellemzője a szag eltűnte mellett az is, hogy tenziója lényegesen csökken és így hatásállandósága növekszik. A porozószerek gyártásánál fontos követelmény a hatóanyag rendkívül finom elosztása a vivőanyag. ban és a preparátum jól tapadó képessége. Mind-