141472. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kisfajsúlyú gőzölt beton előállítására
Megjelent 1952. évi augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.472. SZÁM. 80b 18. OSZTÁLY. — SI-158. ALAPSZÁM. Eljárás kisfajsúlyú gőzölt beton előállítására. Internationella Siporex AB cég Stockholm-ban, mint néhai Eklund Kari Ivar Anders mérnök jogutódja. A. bejelentés napja: 1950. májú« 9. Svéd elsőbbsége: 1949. május 9. Ismert eljárások szerint a kisfajsúlyú gőzölt betont mésznek és finoman felaprított siliciumdioxid*_ tartalmú anyagnak, víznek és gázfejlesztő fémpornak, főleg alumíniumpornak keverékéből állítják elő. E kisfajsúlyú betonnak gyári előállításánál rendesen égetett, oltatlan meszet használnak, mely az elegyben lévő víz hatására fokozatosan oltódik. Az oltás folytán a massza már a gőzkezelés előtt is aránylag szilárd konzisztenciájú úgy, hogy tömbökre vagy lemezekre vágható. A masszát azután nagynyomású gőzzel érlelik, mélynek folyamán a mész .a kovasavval reakcióba lép, miközben kalciumszilikát hidrát képződik. A fent ismertetett módon gyártott termék azonban igen változó minőségű volt és különösen a nyomásszilárdság tekintetében mutatott igen nagy változásokat. A nyomószilárdság emellett mindig lényegesen nagyobb volt arra az irányra merőleges irányban, melyben a massza a benne, fellépő gázfejlődés folytán kiterjed, mint e kiterjedési iránynyal párhuzamos irányban, mimellett a masszában fellépő gázfejlődés folytán gyakran többé-kevésbbé világosan észlelhető, vízszintes repedések léptek fel. Bizonyos fajtájú, különösen kiváló minőségű, nagy CaO-tartalmú, tiszta meszek használatánál az eredmény oly silány volt, hogy az ily meszet a kisfajsúlyú beton előállítására alkalmatlannak tekintették. Ezokból kizárólag hidraulikus meszet használtak a kisfajsúlyú 'beton gyártásához, mimellett az volt a vélelem, hogy a mész hidraulikus tulajdonságai megjavítják a beton minőségét. Kutatásaim folyamán azonban kitűnt, hogy úgy a kiváló minőségű tiszta mésszel, mint a hidraulikus mésszel elért gyenge eredmények kizárólag azoknak a fizikaj zavaroknak tulajdonítandók, melyek e meszek alkalmazásánál a pórusképződéssel kapcsolatban fellépnek. E zavarok valószínűleg annak a sebességnek tulajdonítandók, mellyel a finoman felaprított mész oltása előrehalad, minek folytán a massza oly sűrű lesz, hogy kellő, keménység elérése előtt nincs idő kellő póiusképződésre. Meg. ha a gőzfejlődést igen gyorsan gázt fejlesztő ; alumíniumpor alkalmazásával meggyorsítani igyekszünk, úgy, hogy a gőzfejlődés a masszában a gázfejlesztőszer hozzáadását követő 5—6 percen belül befejeződött, akkor is túl lassú a gázfejlődés az oltáshoz viszonyítva. Az ily gyors gázfejlődés azon felül nem is felel meg a gyakorlat igényeinek, mert nyilvánvaló, hogyha az eredmény labo •ratóriumi léptékben meg is felel, ipari léptékben nem alkalmazható, mivel legalább IV2—2 percnyi keverési időre van szükség, ha a keverékben foglalt gázfejlesztőport ós egyéb alkatrészeket a keverőben kielégítő módon össze akarjuk keverni. Ezután még legalább 2l k —3 percig tart a masszának a kisfajsúlyú betontömbök vagy lapok előállításához szükséges formákba öntése. A masszában fejlesztett gáz gyors elillanásának megelőzésére a keverés és beöntés közben, a masszának a formákba öntés előtt legfeljebb 10—15% gőzfejlődést szabad megengedni. Mivel bebizonyult, hogy szulfátoknak a mész oltására késleltető hatása van, kísérleteket végeztünk annak megállapítására, mily mértékben függ az oltási sebessége őrölt és égetett gipsz kisebb adalékaitól. E kísérletek folyamán oly elegyet használtunk, mely 700 g (20 L } 80 S)-t, 375 g 22 C°-os vizet és 0.35 g 28-as finomságú alumíniumport tartalmazott. : A (20 L -f- 80 S) jelkép oly elegy megjelölésére szolgál, mely 20 súlyszázalék kiváló minőségű, 90% CaO-t tartalmazó meszet és 80 súlyszázalék kovasavdús és kb. 75% SiO-2-t tartalmazó őrölt homok megjelölésére szolgál. A próbákat egyrészt a fenti adalékokat tartalmazó, másrészt, ezen adalékot nem tartalmazó eiegyekkel végeztük el, mimellett a próbák a következőképpen folytak le: Az alkotók jó összekeverése és víz hozzáadása után, melynek hatására a gőzfejlődés megindult, megállapítottuk a fejlesztett gáz mennyiségét a kiszámított összes gáztérfogat százalékában kifejezve, valamint a gázfejlődés időtartamát. Az így kapott adatok alapján megrajzoltuk a csatolt rajz 1. ábrája szerinti görbéket.
