141404. lajstromszámú szabadalom • Szivattyúberendezés

Megjelent 1952. évi július hó 15-én, v ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141404. SZÁM. 59 d. OSZTÁLY. - S-20987. ALAPSZÁM. Szivattyúberendezés. Sebők Andor oki. gépészmérnök, Budapest és Tandari Sándor főgépész, Albertfalva. A bejelentés napja: 1949. március 17. A találmány oly szivattyúberendezés, amelynél a szivattyú szívóoldala folyadékot tartal. mázó zárt edénnyel közlekedik és az egész üzemi idő vagy annak csak egy része alatt a folyadékot e zárt tartányból szívja és ezáltal abban depressziót létesít. Az így előállított depressziót vagy vákuumot használjuk fel va?y folyadék emelésére, vagy pedig oly kiviteli alakoknál, amelyeknél a szivattyú az említett tartányban állandóan vákuumot tart fenn, annak segélyével további, átmenetikig a tartánnyal összekötött zárt terekben vákuumot állíthatunk elő. A találmány szerinti berendezés egyik előnye, hogy feleslegessé teszi a szivattyúk megindításához eddig szükséges külön légtelenítő berendezést, illetőleg a szivattyúnak az emelendő folyadék szintje alá való elrendezését. Ä találmány egyik előnyös kiviteli alakjánál, amely különösen folyadék emelésére alkalmas. a szívóvezetékbe iktatott, illetőleg azzal közlekedő oly tároló tartályt alkalmazunk, mely akként van elrendezve, hogy az edényben1 lévő folyadékszint állandóan magasabb, mint a szivattyú szintje, még pedig oly mértékkel, hogy a szivattyú belső teréből a folyadék üzemszünetben sem távozhat. Azt a nyílást, amelysn át az említett tartályból a folyadék távozhat, a szivattyúénál magasabb szinten rendezzük el, úgy hogy még az esetben is, ha álló szivattyú mellett, például elzáró szelep hiányában, a folyadék a nyornóoldakól visszaáramlik, a folyadékszint az említett tartályban a szivattyú szintje felett helyezkedik el, amivel a szivattyú víz alatt tartásai biztosítva van. A szivattyú megindítása után az említett tartályban a folyadékszint mindaddig süllyed, amíg a tartály belsejében elegendő nagy depresszió keletkezik ahhoz, hogy a külső légnyomás a folyadékot a tartályba emelje. A szivattyú teljesítményének és a szívóvezeték szabad keresztmetszetének megfelelő megválasztása mellett a szívóhatást kifejtő tartály mindig méretethető úgy, hogy a szivattyú járása- közben a tartályban stacioner állapot uralkodjék, vagyis a; külső légnyomás abba annyi folyadékot emeljen, amennyit a szivattyú elszív. A szivattyú leállítása után a nyomóvezetékből a folyadék különleges intézkedések níjján visszafolyik a szívóartályba és a szivattyú üzemképes állapotban marad. A találmány szerinti szivattyú azonban légszivattyúként is használható. Ekkor a szívótartályban tároló folyadékot, mint folyadékdugatytyút mozgatjuk a szivattyú indításával és leállításával. Ennél a kiviteli alaknál a szívócső elmarad és a szívótartály önműködő légszeiep útján közlekedik a kiszívandó légtérrel. A találmány néhány példaként! kiviteli alakját a rajzokban tüntettük fel. • Az 1. ábra a'találmány szerinti szivattyús vízemelő szerkezet nézete és részben metszete, amelynél a szívóvezetékbe tároló tartályt iktattunk. A 2. ábra szerinti kivitelnél a szívó tartály szivornya alakjában készült. A 3. ábra szerinti kivitelnél a szívótartályt csővezeték alkotja. Az 1. ábra szerinti kivitelnél az -1- szivattyút -2- tengelykapcsoló útján -3- villamos motor hajtja. A szivattyú -4- szívócsonkja -5- tároló tartály belsejébe torkollik, még pedig a tartály legmélyebb pontjához közeleső szintben. A szivattyú a -6- víztérből, például folyó vízből szállít, amelybe a -7- szívócső merül. A -7-szívócsövet az -5- tartály fenekén átvezettük és az a tartály belsejében a tartály -8- fedelének közeléig terjed. -9- a szivattyú nyomóvezetéke, amelybe nagyobb átmérőjű -10- töltőtatrtályt iktattunk. A szivattyú üzemszünetében, a rajzolt állapotban az -5- tároló tartályban és az azzal közlekedő -9- nyomóvezetékben a vízszint -H-magasságban áll. Ha a szivattyút elindítjuk, úgy az először az -5- tartályban tároló folyadék egy részét szállítja a -9- nyomóvezetékb.e, mi-