141306. lajstromszámú szabadalom • Egyszeregy-dominójáték és társas versenyjáték
Megjelent 1952. évi május-ho 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141306. SZÁM. 42 n, /—//. OSZTÁLY. - HO-19. ALAPSZÁM. Egyszeregy-dominójáték és társas versenyjáték. * Horváth Gyula fővárosi ig. tanító, Budapest, XX. kér. (Soroksár). ; * - ' A bejelentés napja: 1949. szeptember 15. ■ Az egyszeregy gépies tudása a számolási készség egyik alapja. A gépies tudást pedig állandó gyakorlással, lehet elsajátítani. Már régebben és többen igyekeztek az egyszeregy gyakorlását játékos, szórakoztató eszközökkel elősegíteni. Ezek egyike sem ölelte íel az „egyszeregy-tábla“ teljes 100 tételét. A találmány tárgyát képező „Egyszeregydominójáték“ az első az ily természetű játékok között, amelyik az egyszeregy-tábla minden egyes tételét figyelembe veszi. A játék eszköze 100 drb. téglalap alakú hasáb (dominó), amelyre keresztirányú felezés mellett az egyik felén az egyszeregy tábla feleletei, másik feilén kérdései vannak nyomdai úton vagy festéssel feltüntetve. A hasábok 25—25 darabból álló, négy különböző színű (piros, zöld, sárga, kék) csoportot alkotnak. A megkülönböztető szín használata tetszőleges lehet, pl. az 1/a ábra szerint színes alapon fekete írásjeleket (számok, felezővonal), vagy az 1/b ábra szerint egyszínű alapon színes írásjeleket használhatunk. A dominó-hasábok nagysága és vastagsága nem lényeges, de legcélszerűbbnek bizonyult a 36—40 m/m hosszú, 18—20 m/m széles és 2—5 m/m vastag alak. . ' Az ugyanazon hasábokon elhelyezett kérdések és feleletek egymással összefüggésben nincsenek, do a hasáboknak a színcsoportokba való beosztása céltudatosan úgy történt, hogy a 25 darabból álló egy-egy színcsoportban egyenletesen elosztva kapjanak helyet, az egyszeregy-táblán négyszer (pl. a 24 = 3 X 8, 8X3, 4 X 6 és 6 X 4), háromszor (pl. a 16 = 2 X 8, 8 X 2 és 4 X 4), kétszer (pl. az 54 — 6 X 9 és 9 X 6), és egyszer (pl. a 25 = 5 X 5) előforduló kérdések és feleletek. Minthogy valamely dominó-hasáb egyik félrészén lévő kérdésre a felet egy másik dominóhasábon van, ebből következik, hogy . az összes dominó-hasábokat az összetartozó kérdés-felelet párok egymás mellé helyezésével egymás után sorakoztatva, a teljes láncolat első és utolsó tagjának szabadon maradó kérdése és felelete is egymásnak megfelelő párt alkot. Ez az egész láncolat helyes összeállításának, vagyis a feleletek helyességének próbája. A lominóhasábokat úgy kell a színcsoportokba beosztani, hogy ne csak az összes 100 dominó-hasáb, hanem az egyes színcsopörtok tagjai is olyan sorozatot alkossanak, amely helyesen sorbarakva szabad végén együvé tartozó kérdés-feleletpárt alkosson. A dominó-hasábokon a kérdések és feleletek elhelyezése például a i következő: V Piros: 1 2 3 5 7 14 1X2 1X3 1X5 1X7 2X7 3X5 15 50 60’ 70 80 90 5X10 6X10 i 7X10 8X10 9X10 1X4 4 9 16 36 6 8 1X9 2X8 4X9 1X6 1X8 1X10 10 12 18 20 24 30 2X6 2X9 2X10 4X6 3X10 4X10 40 1X1. Zöld: 100 2 3 5 7 ■ 14 2X1 3X1 5X1 7X1 7X2 5X3 15 50 60 70 80 90 10X5 10X6 10X7 10X8 10X9 4X1 4 z 9 16 36 6 8 9X1 8X2 9X4 6X1 8X1 10X1- 10 12 18 20 24 30 6X2 9X2 10X2 6X4 10X3 10X4 40 10X10, Sárga: 21 27 28 32 35 42 3X9 4X7 4X8 5X7 6X7 5X9 * 45 48 "54 56 63 72 ' 6X8 6X9 7X8 7X9 8X9 2X2 4 9 16 36 6 8 3X3 4X4 6X6 2X3 2X4 2X5 10 12 18 20 24 30 3X4 3X6 4X5 3X8 5X6 5X8 40 3X7.
