141298. lajstromszámú szabadalom • Gépi hajtású számológép

Megjelent 1952. évi május hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141298. SZÁM. 42 m, 10—16. OSZTÁLY. — BU-24. ALAPSZÁM. Gépi hajtású számológép. Brunsviga-Maschinenwerke A.-G., Braunschweig. A bejelentés napja: 1950. január 7. Németországi elsőbbsége: 1949. január 20. A találmány gépi hajtású számológép," me­lyen a számológép-hajtószerkezet ide-oda irá­nyuló gépi hajtószerkezettel, valamint rugó ha­tására (balra) eltolható eredményszámláló szánkóval van ellátva. Ismeretes az, hogy számológépekkel osztá­sokat úgy hajtunk végre, hogy az eredmény­számláló szerkezetben a legmagasabb érték­számnak megfelelő helyre beállított osztandó­ból.a számológép hajtószerkezetében beállított osztót folyamatosari levonjuk, mindaddig, míg a számológép haj tószer keze téneík a számításra nem éppen múlhatatlanul szükséges számfeletti mínuszfordu-latával az eredményszámlálószer­kezet kapacitását túlléptük, ami abból észlelhető, hogy a legmagasabb értékszámnál nagyobb helyi értékű folyamatos" tizesátvitelt észlelte­tünk. E folyamat alkalmával (nullátmenet) a számológép hajtóművének utána szükséges he­lyesbítő fordulatát e: őidéző additív és az ered­ményszámoló szánkónak az osztáshoz a legkö­zelebbi alacsony helyi értékű értókhelyre szük­séges eltolását (a szánkó eltolását balfelé) elő­idéző impulzust az eredmény számlálószerke­zetben, az utolsó tizes kapcsoló-tag mozgásá­ból nyerjük. Erre aztán ismétlődnek az előbb felsorolt mozzanatok, míg az osztást végre nem hajtottuk. Minthogy az utolsó tizes kapcso^tag mozgása ; csak kevéssel a számlálógép-hajtómű egy tel­jes körülforgásának' befejezése előtt jön létre, e.zért a helyesbítőfordulat és a szánkóeltolás ki­vitelére, valamint a gép átkapcsoláshoz rendel­kezésre álló út csak akkor lesz elég hosszú,.ha az eredményszámlálószerkezetben a tízes kap­csolásra fordított helyiértékszámot viszonyla­lagosan elég kicsinyre szabtuk meg. Ezt a hátrányt az ismeretes számológépeknél úgy kerülték el, hogy a nu'látmenetnél a lehető legkorábbi kapcsolópont e'érése végett az im­pulzust a tizeskapcsolótagtól az első és máso­dik, az utolsó egyesátvivő elemekre balra kö­vetkező számlálóhely között vezették le. En­nek ismét az volt a hátránya, hogy a számoló­gép hajtószerkezetében a beállítható hajtótár­csák számat a tizeskapcsoló hatáskörébe tar­tozó eredménymutatóhelyek korlátozzák. Tetszésszerinti négyszámjegyű eredmény­számlálószerkezetű gépi hajtású számológépek­nél általánosan használható megoldást a talál­mány szerint úgy érünk el, hogy az impulzus­nak a kikapcsolása az eredményszámlálószer­kezetben az utolsó tizeskapcsolótag elmozgatá­sával a nullátmenetnél bár még e folyamat al­kalmával elvégzendő mínuszelfordulás alatt kö­vetkezik be, az impulzus által előidézett hajtó­mű helyesbítő visszafordítására a számlálógép hajtóművének még egy pótlólagos additív ér­telmű mínuszelforgatása szolgál. A számláló­gép hajtóművének helyesbítő visszafordításnál mindkét mínuszelforgatás hatását additív érte­lemben ismét ki kell küszöbölni azért, hogy a számológépben hamis elszámolási eredmények ne keletkezzenek. Az első additív értelmű helyesbítő elfordítást a második mínuszelforgatással, a második he­lyesbítő elfordítási az első additív értelmű el­forgatással, és a rákövetkező balra való szánkó­eltolást a második additív értelmű helyesbítő elforgatással létesítjük. Gépi számológépeknél e mindkét pótlólagos elforgatás kivitele hátránynak nem számit, mert e gépeik nagy munkasebessége folytán, a szá­moláskor, emiatt számbajövő időveszteség nem áll élő. A nullátmenetnél a találmány szerint szüksé­ges folyamatok felosztása, a hajtómű készenléti állásának előidézése és ennek a hajtóműnek el­indítása végett a számológép hajtóművének két mínuszelforgatására egy kapcsolóikilincshajtó­műre van szükség, melynél a nullátmenetéi szükséges impulzus létesítésére egy kapcsoló­tag hozza a felfogótagot a munkaállásba úgy, hogy a számológép hajtóművének legközelebbi elfordulásakor a kanrsolótag a számológép egyik működőbillentyűiére fög hatni. A rajzban a találmány szerinti szerkezet ki­viteli példáját láthatmk. Az 1. ábra az új k^ncsolókilincs-hajtást kez­deti állásban tünteti fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom