141114. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cserzőanyagok kivonatolására növényi részekből

Megjelent 1952. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141114. SZÁM. 28 a. 3—4. OSZTÁLY. — K-17403. ALAPSZÁM. * Eljárás cserzőanyag kivona tolására növényi részeikből. „ Krisztics Sándor oki vegyészmérnök, Rákospalota. A bejelentés napja 1947. szeptember 25. A találmány eljárás cserzőanyag kivonatolására ilyen anyagot "tartalmazó növényi részekből. A találmány szerinti eljárással a cserzőanyagot nagyobb tisztaságban, illetve jobb hozammal és gazdaságosabban kaphatjuk, mint a szokásos kivonatoló eljárásokkal. Az eljárás lehetővé teszi, hogy olyan növényeket is feldolgozzunk, melyekről nem gondolták, hogy cserzőanyag kinyerésére hasznosíthatók. A találmány értelmében a cserzőanyagot tartalmazó növényi részeket a vizes kivonatolás előtt K)0 C° fölé, előnyösen 120 és 180 C° közötti hőmérsékletre hevítjük. A hevítés után kihűlt anyagot előnyösen szobahőmérsékletű vagy gyengén melegített vízzel kivonatoljuk. Célszerű, ha a víz hőfoka 401

C°-ot nem haladja: tűi, mert akkor fenn áll annak a veszélye, hogy nemcserzőanyagok is nagyobb mennyiségben oldatba mennek. A kivonatolást célszerűen kénessavas sók, előnyösen a kilúgzandó anyagra számított 0.5% nátriumbisztilfit jelenlétében végezzük. A cserzőanyag vizes kivonatát közvetlenül is használhatjuk bőr cserzésére. A kivonatból sűrítményt is készíthetünk, ekkor azonban célszerű, ha ahhoz annak cserzőanyag tartalmára számítva néhány százalék műcserzőanyagou különösen nafialinszulfosav és -formaldehid kondenzálásával fc'szült cserzőanyagot adagolunk. Ilyén anyag adagolásával a kivonatolt növényi cserzőanyagnak az oldatból való kiválását gátolhatjuk meg. A találmány értelmében, továbbá a jelen eljárással a füzénvfélekből, műit Lythrum Sali- • carta, Lythrum Virgatum és Lythrum Hyssopifolia-ből vonatolhatunk ki gazdaságosan cserzőanyn'Tot. Az ef falta növények nagymennyiségű nyálkát, gumiszerű anyagot és fehérjét tartalmaznak, melyek — ha a növényt előzetesen nem vetjük alá hőkezelésnek — szintén kioldódnak és a cserzőanyagot tartalmazó levet anynyira szennyezik, hogy az ilyen kivonatot cserzésre alkalmatlanná teszik. A hőkezelés folytán ezeket az anyagokat vízben oldhatatlanná, illetve nehezen oldhatóvá alakítjuk, úgyhogy a cserzőanyagot nagyobb tisztaságban tudjuk kioldani. Ügy találtuk, hogy az eljárást előnyösen alkalmazhatjuk cserzőanyagot tartalmazó olyan növényi részeknél, pl. tölgyfakéregnél is, melyeket eddig is felhasználtak cserzőanyag előállítására. Ezzel az eljárással a cserzőanyag hozamát fokozhatjuk. Példa: • Virágzás előtt ^aratott szecskázott légszáraz Lythrum Virgatum 50 kg-nyi mennyiségét szárítószekrényben 150 C°-ra melegítjük" és ezen a hőmérsékleten 1 óra hosszat tartjuk. Kihűlés után 200 liter 25 C°-os és 250 g nátriumbiszulfitot oldatban tartalmazó vízzel az ellenáram elve szerint 6 órán át kivonatoljuk. A kapott, mintegy 150 liter kivonat 5 kg cserzőanyagot tartalmaz. Az oldatot vákuumbepárlóban célszerűen besűrítjük, pl. 1/5 részére, majd a sűrítményben 100 g naftalinszulfonsav és formaldehid kondenzálásáyal kapott műcserzőanyagot oldunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás cserzőanyag előállítására, ilyet tartalmazó növényi részekből vizes kivonatolással, melyre jellemző, hogy a kivonatolás előtt a növényi részeket 100 C°-nál magasabb hőmérsékletre hevítjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, melyre jellemző, hogy a növényi részeket 120 és 180 C° közötti hőmérsékletre hevítjük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a hőkezelés után a növényi részeket 40 C° alatti, előnyösen 20 és 30 C° közötti hőmérsékletű