141105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás homokból vagy egéy poralakú, szemcsés, pépes vagy folyékony anyagból való formaalakzatoknak, különösen homok öntőformáknak és magoknak előállítására

Megjelent 1952. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141105. SZÁM. 31 c. 1—5. OSZTÁLY. — V-4661. ALAPSZÁM. Eljárás homokból vagy egyéb poiralakú, szemcsés, pépes vagy folyékony anyagból való formiaallakzatolknak, különösen homok öntőformáknak és magoknak előállítására. Vítkovické zelezárny, národní podnik cég, Ostrava (Csehszlovákia) és Petrzela Leo műszaki tisztviselő, Brno (Csehszlovákia). A bejelentés napja: 1948. december 6. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1947. december 12. Eddig a homok öntőformákat és magokat úgy állították elő, hogy a fonmát, ill. a magot, célszerűen valamely kötőanyag hozzáadása, mellett, döngöléssel szilárdították. Más esetekben úgy jártak el, hogy a mag homokjához olyan anyagot adtak, amely a magnak egy meghatározott hőfokra hevítésekor a mag meglkeiményedését okozta. Ezek az eljárások azonban hosszadalmasak és fáradságosak voltaik, mert bonyolultabb formák döngölését nagy gonddal kellett végezni, különböző drótokkal merevíteni keltett' és i. t. A találmány szerinti új eljárás ezeket äi hátrányokat kiküszöböli és különböző alakzatoknak, nevezetesen- hoimolkformáknak és magoknak gyors előállítását teszi lehetővé, még pedig idegen testekkel való kimerevítés, valamint melegítés és fáradságos döngölés nélkül. A találmány lényegében abból áll, hogy azt a poraliakú, szemcsés, pépes vagy folyékony anyagot, amelyből az alakzatot, pl. öntőfanmát vagy magot elő akiarjuk állítani, és amelyhez előzetesen valamely adalékot, pl. meghatároz zott összetételű kötőianyagot adltunk, enyhe döngöléssel, befúvással vagy befecskendezéssel a formába töltjük, majd a kívánt alakzat kiformálása után annak keményedését további anyag hozzáadásává:! idézzük elő, mely anyaggal a kiformázott alakzatot átfúvatjuk, átfecskendezzük, átöntjük vagy megnedvesítjük. Ez az anyag, mellyel a keményedést szabályozzuk, ill. megvalósítjuk, előnyösen gáznemű, idle lehet gőznemű, folyékony vagy poraliakú is. Ezt az anyagot hatástalan szilárd vagy folyékony állapotban a formázás előtt iis hozzáadhatjuk a formaanyaghoz és azt a formázás után bonthatjuk összetevőire, melyeik a kívánt keményedést okozzák. Kötőanyagokként előnyösen olyan adalékokat alkalmazunk, amelyek tetszőleges kémiai kötésben sziliciumdioxidot tartalmaznak; ilyenek pl. a kovasavas nátron etilszilikát, metilszilikát és más effélék. Az így előkészített: anyagot a kiformázás után valamely kicsapószerreil, pl. széndioxiddal, ammóniával, Mór-hidrogénnel, vagy pedig metilalkohollai, etilalkohollal, acetonnal, ill, e folyadékok gőzeivel átfúvatjuk. E kicsapószerek hatására a formamasszához adott anyagból géllalakú sziliciuimdioxid válik ki, mire a kiformázott alakzat megszilárdul. Ily módon a formamassza megkeményedését pillanatok alatt elérjük, úgyhogy az eddigi, külön munkát kívánó, tökéletlen bediöngölés és kimerevítés elmarad, tehát.a formák és magok előállítása lényegesen megrövidül és olcsóbbá válik. Az így képződött alakzatokat, ha ezek formák vagy magok, nem kell többé tovább kezelni, pl. szárítani. , Az így előállított alakzatokból magasabb hőmérsékletek hatására fellépő gázfejlődés egyéb1 kötőszeirekkel összehasonlítva, minimális. Homok helyett természetesen más anyagokat is használhatunk, így pl. fcarborundumot, üvegport és egyéb poralakú, szemcsés, természetes vagy mesterséges anyagokat, amivel különböző színhatásokat és díszítéseket, stukaturákat stb. hozhatunk létre. Mind a kötőanyagot, mind pedig a szilárdító anyagot úgy választhatjuk meg, hogy a kiformázott alakzat előzetes megszilárdulása után az alakzat az időnek vagy más tényezőnek, pl. hőnek hatására szilárdságát és összetartását elveszítse és pl. szétessék. A találmány nem szorítkozik az említett adalékos, ill, szilárdító anyagokra, hanem az igénypontok keretén belül más anyagokat is alkalmazhatunk.