141095. lajstromszámú szabadalom • Tartós folyási határú és (vagy hőálló nitrogéntartalmú acél, valamint eljárás előállítására

Megjelent 1952. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141095. SZÁM. 18.d. /. OSZTÁLY. — B-16442. ALAPSZÁM. Tartós folyási határú és/vagy hőálló, nitrogéntartalmú acél, valamint eljárás előállítására. Gebr. Bohler & Co. Aktiengesellschaft cég, Wien-ben. A bejelentés napja: 1944. november 27. Németországi elsőbbsége: 1943. november 27. A találmány olyan tartós folyási határú (né­metül „Dauerstandíestigkeit") és/vagy hőálló, nitrogéntartalmú acél, melyben a nitrogén nem vashoz, krómhoz vagy mangánhoz, hanem, — egészben vagy részben, — egy vagy több olyan fémhez van kötve, mely az acélban nehe­zen oldódó nitrideket alkot. Ezeken olyan nit­rideket értünk, amelyek az acélban túlnyomó részt oldatlan alakban csíraként (a kristályoso-1) 0.10 0.3 0.20 — 2) 0.10 0.7 0.07 0.03 3) 0.10 0.7 0.08 — Hasonló eredményeket kapunk, ha csakis titán­hoz vagy zirkóniumhoz kötött nitrogén van jelen. Ebből kitűnik, hogy nem a nitrogén maga lényeges, hanem fontos az is, hogy a nitrogén miként van kötve. A 2) és 3) alatt acéllal a tartós folyási határ olyan értékeihez jutunk, amelyek egyébként csupán ~ viszonylag nagy adaíékos mennyiségű ötvözőíémekkel voltak lehetségesek (lásd1 Dr. Rapaptz, „Die Edel­stahle" című művét, 3. kiadás, 1942, 145. oldal). Az ötvöző adalékok szükséglete ä találmány szerinti acélokban szokatlanul csekély, ami a nyersanyagban mutatkozó szegénység miatt különösképpen fontos. A nitrogén fokozott hatásával kapcsolato­san fontosnak látszik az eloszlás mérve is, mely adva van már az ömledékben, amivel kapcsola­tosan a nehezen oldódó nitrideket képző eleme­ket, kiváltképpen titánt vagy zirkóniumot, nit­rogéntartalmú olvadékfürdőhöz keverjük hozzá. Az eloszlás említett, kedvező mérvét elérhetjük pl, ha a nitrogént az acélba előbb vas- vagy krómnitrid alakjában vezetjük be és a titánt és/vagy zirkóniumot utólag keverjük hozzá. Az az időpont, melyben a nehezen okfódó nitrid le­dás kiindulási pontjaként) vannak jelen. Ilyen nitridek a periódusos rendszer 3.—5. csoport­jába tartozó fémek, pl. a titán vagy zirkónium nitridjei. Az említett fémekhez kötött nitrogén­mennyiség a találmány értelmében 0,002—0,2%. A nitrogénnek már önmagában is mutatkozó hatását a nehezen oldódó nitridek képződése meglepő módon fokozza. Ezt a fokozott hatást összehasonlító kísérletek alábbi eredményei bizonyítják: — — — 4 kg mm2 — 0.01 — 26 kg/mm2 0.03 — 0.0045 24 kg mm2 válása bekövetkezik, nem állapítható meg, e leválás azonban a végső állapotban a kívánt alakban jelentkezik. A nitrogén fokozott hatása mutatkozik akkor is, ha a találmány szerinti acélokat egybehe­gesztésre használjuk. A villamos árammal való megömlesztéskor felesleges a liegesztőhuzalban szükséges nitrogénadalék, mert a nitrogén fel­vétele a levegőből történik. Csakis arról kell gondoskodni, hogy az acélban nehezen oldódó nitrideket képző elemek, amilyen a titán vagy zirkónium, a maghuzalban ötvöző alkatelem­ként vagy a burkolatban fémként és'vagy ve­gyületként legyenek jelen. A hőállóság vagy a tartós folyási határ növelésére vagy pedig más hatások elérése végett olyan acélokat veszünk, amelyek krómmal, mangánnal, molibdénnel, wolframmal vagy nikkellel szokásosan vannak ötvözve. A találmány egyaránt alkalmazható hőálló szerkezeti acélokhoz és olyan szerszámacélok­hoz is, amelyektől hőállóságot és/vagy tartós folyási határt követelünk, amilyenek pl. a nagy­értékű, melegen dolgozó munkaacélók és gyors­acélok. Az acél összetétele: Tartós foiyási - Ti-hez Zr-hez határ 500 ° on C«/o M««'/o 9*??- Ti«'/» Zr«V. kötött kötött ^fi'^if831 1N l° N o/o N°/o vizsgái.a

Next

/
Oldalképek
Tartalom