141075. lajstromszámú szabadalom • Kézi kötőkészülék símakötéshez

Megjelent 1952. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141075. SZÁM. 25a, 30—37. OSZTÁLY. — 1-5030. ALAPSZÁM. Kézi kötőkészülék simakötéshez. Jeney György nyűg. áll. honv. alezredes, Budapest. A bejelentés napja: 1949. február 9. Az eddig ismeretes kézi kötőkészülékeken, pl. a 111.996. sz. magyar szabadalom szerinti kötőkészüléken, a kötött áruknak többféle fajtáit lehet előállítani. Ezeknek a kötött áruknak kötésére jellemző azonban, hogy az egymásután következő kötéssorok sorrendje minden esetben egy „sima" és egy „fordított"-nak nevezett kötéssor. Ez az úgynevezett „lustakötés" ezen készülékek alapkötése. Ebből következik, hogy ezeken a készülékeken folyamatosan és megfelelő gyorsasággal simakötést végezni nem lehet, ami az ezen készülékekkel előállított kötöttáruk gyártásának korlátokat szab. A találmány célja ennek a hátránynak kiküszöbölése azáltal, hogy megfelelő szerv alkalmazásával a simakötés folyamatos és gyors előállítása lehetővé válik. A találmány szerinti kézi kötőkészülék lényegében két fésűszerű fogakkal ellátott sínből áll, melyeknek fogai a fonálnak, illetve a fonálból képzett hurkoknak, illetve szemeknek a fogakról való lecsúszását meggátló szervben végződnek és melyeken, a fogak folytatásaként a sínek mindkét végén egy-egy összekapcsoló szerv van alkalmazva a két sín összekapcsolása céljából. A munkát a két sín közül bármelyiken meg lehet kezdeni s így az első szemsor képzésére bármelyik sín alkalmas. A további szemsorok folytatólagos olyan, egymásután való kötésére azonban, hogy ezáltal megfelelő gyorsasággal kötött „simakötést" kapjunk, szükséges, hogy a másik sínt,az előbbivel úgy, hogy a végeiknél érintkező fésűfogak hossztengelye egybeessék, összeillesztjük, és az összekapcsoló szerv segítségéve! — ideiglenesen — rögzítsük. A simakötés végrehajtása e készülékkel minden egyéb segédeszköz nélkül, szabadkézzel végezhető. A találmány szerinti kézi kötőkészülék egy példaképpen! kiviteli alakját a rajz-melléklet mutatja, melyen az 1. és 2. ábra a sínek egyikének elől- és oldalnézete; a 3. és 4. ábra a másik sín elől- és oldalnézete; az 5. és 6. ábra a két összekapcsolt sín elől- és oldalnézete; a 7. ábra az 5, ábra l-l vonala szerint vett metszet; a 8. ábra a 6\ ábra 11—II vonala szerint vett metszet; a 9—11. ábra az 1—8. ábrákon feltüntetett készülékkel való simakötés munkamenetének egyegy fázisát ábrázolja. Az L és 2. ábrán feltüntetett (1.) sín, valamint a 3. és 4. ábrán feltüntetett (5.) sín egyegy sor teljesen egyforma, fésűszerű (2, 6) foggal'van ellátva. E fogak a fonalnak, illetve a fonalból képzett hurkoknak, szemeknek a lecsúszását meggátló és a két sín fogainak hézagmentes összeillesztését lehetővé tevő szervben, pl. (3, 7) olyan félgömbalakú fejben végződnek, melyeknél a gömb metszetének lapja a (3, 6) fogaknak feifelé álló végét képezi. Az (1, 5) sínek előnyösen derékszögű négyszög keresztmetszetű, fából készült lécek, melyek mindenikének egyik keskeny hosszoldalán a (2, 6) fogak vannak megerősítve és melyek egyikének két,végén (4) hengeralakú csap, a.másiknak két végén pedig a csapra pontosan ráülő (8) hüvely van megerősítve, hogy az (1, 5) két sínt (5.^ábra) oldhatóan összekapcsolni lehessen. Ezáltal az (1, 5) sínek (2, 6) fogainak (3, 7) tejei hézagmentesen összeillenek. A készülékkel való kötés munkamenete a következő: Pl. a 111.996. sz. magyar szabadalom szerinti kötőkészüiékeu való kötésnél, amikor folyaniatosan megfelelő gyorsaságú „simakötésf, akarunk kötni, a megkezdett kötés hurok jakiak pl. a (2) fogakról az ugyancsak; a (2) fogakon lévő hurkokra történt átemelése és az (1) sínnek a készülék hurokképző sínjéről történt leemelése után az (1) sínre ráhelyezzük az (5) sínt és (4, 8) összekapcsoló szerveikkel ideiglenesen összekapcsoljuk -az (1, 5) síneket, mint ahogyan az a 9. és 11. ábrákon látható. Ezután az összekapcsolt (1, 5) síneket (a-a) képzelt vízszintes tengelyük körül 180 fokkal megfordítjuk úgy, hogy az (1, 5) sínek és az (M) mun-