141032. lajstromszámú szabadalom • Mesterséges lumineszkáló anyag és eljárás annak előállítására

Megjelent 1952. évi február hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141032. SZÁM. 21 h. 82—84. OSZTÁLY. — 1-5014. ALAPSZÁM. Mesterséges lumineszkáló anyag és eljárás annak előállítására. Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Újpest. A bejelentés napja: 1948. november 26. A találmány mesterséges lumineszkáló anyag, amely egy vagy több fém hidroxidját és oxisó' ját tartalmazza és egy vagy több áktivátorral van aktiválva. A találmány ezenkívül kiterjed a lumineszkáló anyag előállítására szolgáló eljárásra is. A leírás értelmében oxisó alatt fémek oxigéneket tartalmazó negatív gyökkel való vegyületét, pl. szulfátját, borátját, vagy foszfátját stb. kell érteni. Ismeretesek voltak már mesterséges lumineszkáló anyagok, amelyek szintén egyes fémek oxisóit tartalmazták. Ezek a mesterséges lumineszkáló anyagok sok tekintetben, különösen fényhatásfok, állandóság stb. szempontjából teljesen megfelelőeknek bizonyultak, azonban általában csak egyes határozott színekben világítottak, úgyhogy fehéren fluoreszkáló bevonat előállítására rendszerint több ilyen por keverékére volt szükség. Ismeretesek voltak még olyan mesterséges lumineszkáló anyagok, amelyek egy fém halogén vegyületét is tartalmazták. Ezen lumineszkáló anyagok felhasználásával már lehetséges volt megfelelő anyagösszetétellel, megfelelő aktivátor megválasztásával és helyes hőkezeléssel többé kevésbbé fehéren világító port előállítani. Mindazonáltal ez utóbbi anyagoknak az volt a hibája, hogy akármilyen vegyület alakjában vitték is be az aktivátort, az az ott jelenlévő halogénnel kémiai reakcióba lépett és sok, különben alkalmas aktivátor halogénvegyülete rendkívül alacsony hőfokon forrván, az izzítás folyamán elillant. Ez utóbbi jelenség kettős hátrányt jelent egyszerre, elsősorban azt, hogy a por gyártásánál mérgező gőzökkel van telítve a helység, illetőleg ennek megakadályozására megfelelő szellőző berendezésekről kellett gondoskodni, a második sokkal lényegesebb hátrány pedig abban rejlett, hogy az aktiváláshoz szükséges aktivátornak a porban bennmaradt mennyiségét nem lehetett előre tudni, úgyhogy a porok világításának egyenletessége nehezen volt csak biztosítható. A találmány értelmében ezeken a hátrányokon úgy segítünk, hogy nem halogént viszünk be a keverékbe, hanem egy hidroxil (OH) gyököt, amely a találmány szerinti összetételekben az előírt izzítási hőfoknál lényegesen magasabb hőfokon stabil. így pl. a továbbiakban részletesebben ismertetendő hidroxilapatiit OH gyökét csak 1500 C° körüli hőmérsékleten kezdi leadni, míg a kezeléshez szükséges hőfok 1300 C° alatt marad. A találmány szerinti anyagok alkalmazása tehát azzal az előnnyel jár, hogy az izzítás folyamán nem képződnek illó fémvegyületek, melyek a vele dolgozók egészségét veszélyeztethetnék, azonkívül biztosítva van az is, hogy az izzítás előtt alkalmazott összetétel az izzítás után is változatlanul megmaradí. A találmány szerinti mesterséges lumineszkáló anyag előnyösen használható fénycsövek világító bevonatához, varázsszemeikhez, katódsugárcsövekhez és hasonlókhoz. A találmány szerint olyan lumineszkáló anyag is készíthető, amely legalább 20% -ban egy vagy több fém bázisos foszfátját, szulfátját, borátját, stb. tartalmazza, mimellett a lumineszkáló anyag egy vagy több akitiivátorral van aktiválva. A leírásban és az igénypontokban szereplő bázisos foszfát kifejezés olyan bázisos sót jelent, melynek savgyöke orthofoszforsavmairadék. Ilyen anyag pl. a hidroxilapatit, amely a közönséges apatittól, melynek összetétele közismerten Car, (PO^s F, abban különbözik, hogy a fluor helyett OH-t tartalmaz, azaz Cas (PO<i)3 OH az összetétele. A tekintetbe jövő aktivátorok célszerűen pl. antimon, ólom, bizmut, mangán, arzén, ill. ezek vegyületei lehetnek, amelyek egyenként, de esetleg többesével is alkalmazhatók. A találmány szerinti mesterséges lumineszkáló anyag egy további kiviteli alakja értelmében alkáli földfém,, tehát pl. kalcium bázisos foszfátját, szulfátját, borátját stb. tartalmazza, ahol bázisos foszfát alatt valamely fém hidroxidjának és foszfátjának kettős sószerű vegyülete értendő. A találmány kiterjed a mesterséges lumineszkáló anyag előállítására szolgáló eljárásra is. Ez az eljárás lényegileg abban áll, hogy pl. egy vagy több alkáli földfém foszfátját, szül-