141030. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műanyagok előállítására

Megjelent 1952. évi február hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141030. SZÁM. 22 h. OSZTÁLY. — C-6293. ALAPSZÁM. Eljárás műanyagok előállítására. Chemické závody na Slovensku, národni podnik, Bratislava, mint Dr. Adamek Milan prágai lakos jogutóda. A bejelentés napja: 1948. november 19. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1947. november 19. Úgy találtuk, hogy új műanyagok állíthatók elő, ha nitrocellulózát monomer, vagy legalább is lényegileg monomer metilmetakrilátban, vagy a metilakrilsav, adott esetben az akrilsav más alkalmas észterében feloldjuk és a kapott oldatot polimerizáljuk. Ily módon oly műanyagok állíthatók elő, amelyek esetleges jelenlevő lágyítószerek mellett 10—20% vagy még több nitrocellulózát tartalmazniaik. A metakril-. illetőleg az akrilészter itt a nitrocellulóza szokásos zselatináló oldószereit, mint például az acetont, kámfort stb. helyettesíti. Tiszta, igen szilárd anyagot kapunk, amely lakkok, átlátszó lemezek előállítására alkalmas, és öntéssel, különösen fecskendezéssel is feldolgozható. Nitrocellulóza oldatnak metilmetakrilátban való polimerizálásával kapott anyag éppoly átlátszó, mint maga a polimetakrilát, azonban kevésbé törékny. Ugyancsak előny, hogy a lemezek és egyéb testek az új anyagból vastagabbra készíthetők, mint tiszta metilmetafcrilátból, mert a hő a polimerizált tömegben jobban osztható el és aránylag a polimerizáláshoz kevésbé tűnik. További előny a polimerizáláskor szükséges idő megrövidülése. A gyúlékonysággal egyébként együttjáró veszély csökkent, mert az új anyag a celluloid feldolgozásához szükséges és előírt különleges intézkedésiek nélkül kezelhető. Az új anyag keményebb és vegyi behatásokikai, valamint fénnyel szemben ellenállóbb, mint a celluloid. A találmány szerinti műanyagok különböző módokon állíthatók elő. például úgy, hogy a nitrocellulózát monomer metilmetakrilátban oldjuk és az oldatot, katalizátor hozzáadása után, közvetlenül polimerizáljuk. (Tömbszerű polimerizálás). Ha az oldatot vízben vagy vizes oldatokban foganatosított gyöngy-polimerizálásnak vetjük alá, akkor fecskendezhető anyagot kapunk. Különösen előnyös fecskendezhető lakkok előállítása, amidőn kellően viszkózus nitrocellulózaoldatot monomer metakril-, vagy akrilészterben és alkalmas oldószerben készítünk elő, mimellett az észter és a nitrocellulóza viszonyát úgy választjuk meg, hogy a higítószer elgőzölögtetése után az észter gél alakjában van a nitrocellulózához kötve, úgyhogy az anyag észterveszteség nélküli polimerizálás közben keményedik meg. Ily módon ugyanolyan fényű, illetőleg ugyanolyan mértékben fényesre csiszolható bevonatokat topunk, mint pusztán nitrocellulóza alkalmazásakor, mimellett az új anyagból készült réteg jóval keményebb és mechanikus behatásokkal szemben ellenállóbb. Akril- vagy metakrilészterekben előállított nitrocellulózaoldatok műbőrön és hasonló termékeken mechanikus behatásokkal szemben ellenállóképes, nitrocellulózábóí készült bevonatok előállítására is alkalmasak, ahol a* két réteg pusztán higítószer alkalmazása következtében, tehát költséges oldószer, mint például különböző ketonok használata nélkül, egymással tökéletesen1

kötődik. /. példa: Monomer metilmetakrilátban 12% oly nitrocellulózát oldunk, amely száraz és 12.6% nitrogént tartalmaz, majd azt 0.1% benzoilperoxid hozzáadása után, üveglemezek között önmagában ismert módon polimerizáljuk. Teljesen tiszta, üvegszerűen átlátszó lemezt kapunk, amely meleg állapotban jól alakítható és amely járművek üvegezésére, valamint repülőgépek átlátszó fedésére alkalmas. 2. példa: Monomer metilmetakrilátban 20 % oly nitrocellulózát oldunk, amely 12.5% «nitrogént tartalmaz és a kapott, nagy mértékben viszkózus anyagot két rész oly higítószerrel hígítjuk, amely alacsony alifás alkoholok (Ci—C-t) technikai keveréke. Teljes oldódás, célszerűen közvetlenül a felhasználás előtt, oldott katalizátort adunk hozzá. Az így kapott anyaggal fémes felületet nitrolakk használatához hasonló módon bevonunk. Szilárd, kemény, jól csiszolható bevona-