139995. lajstromszámú szabadalom • Eljárás réz és nikkel nedves úton való elkülönítésére

Megjelent 1949, évi szeptember h<rtt>-én 2fc-MAGYAK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 139995. SZÁM. 40b i—5 OSZTÁLY.— B-15431. ALAPSZÁM. (lV/h/1.) Eljárás réz és nikkel nedves úton való elkülönítésére. Dr. Bálint István vegyészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1942. évi április hó 25. Réz ás nikkel elkülönítése oly ércekből, kohóíerméfcekből, ötvözetekből, stb. melyekben együtt vannak jelen, gyakori műszaki feladat, melynek megoldásánál gyakran al-5 kalmazzák a nedves úton való feldolgozást, amikor is a rezet és nikkelt együtt tartalmazó kiindulási anyagot feloldják s a két fémet az oldatból, pl. egymás után, különböző feszültségeken történő elektrolizisével, 10 vagy a réznek oementáláasal vagy kénhidrógénnel való leválasztásával, stjb. különítik el. A találmány szerinti eljárásnak lényege ezekkel szemben az, hogy az ércek, kohótermékek, ötvözetek, stb. szulfátokká átalakított réz- és nikltóeltartalmának oldatából a rézszulfát túlnyomó résziét kjkristáryosítjuk, oldatban maradt részét lúgnak (szódiának) a szabad savat már nem tartalmazó oldat réztartalmához viszonyítva eztöchio,metriailag csekély fölöslegben való hozzáadásával kicsapjuK, a csapadekot elkülönítjük és az oldatban maradt nikkelt magában véve ismert módon és, alakban kitermeljük. 25 Ezzel az eljárással rezet és nikkelt együtt tartalmazó anyagok réz- és nikfceltartalma gazdaságosan különíthető, él és a szóbanforgó fémek vagy ezek vegyületei tisztán állíthatók elő. 30 Azt találtam, hogy a megfelelő koncentrációjú oldatból, melyi a réz és nikkel szulfátjait együttesen tartalmazza, elsősorban a rézszulfát kristályosodik kJ és kellő kristályosítási feltételek mellett elérhető, hogy 15 20 a kikristályosodó rézgálic csak kis mennyi- 35 ségű nikkelszulfátot, s az anyalúg vjszont csak csekély mennyiségű rézszulfátot fog tartalmazni, úgyhogy ezek gyakorlatilag tisztáknak tekinthetők. 'Szükség esetén a kikristályosított réz- 40 gáücot átkrjstályosítással megtisztíthatjuk s az ezen műveletnél kapott anyalúgot célszerűen a kiindulási anyag újabb mennyiségének feloldási folyamatába vezethetjük vissza, olyképen, hogy aZt pl. az e mennyi- 45 nyiség oldatánál alkalmazott kénsav hígítására használjuk fel. Az első kristályosítással réztartalmának túlnyomó részétől megszabadított oldatból keletkező anyalúgot, mely a níkkelszulfát 50 mellett még kevés rézszulfátot tartalmaz, réztartalmából a találmány értelmiében — rnint fent említettem — úgy szabadítjuk meg, hogy az oldathoz, savtartalmának semlegesítése után, réztartalmához viszonyítva 55 eztöchiometriailag csekély fölöslegben adünfe lúgot, pl. nátriumhidroxidot vagy nátriumkarbonátot és a kicsapódott rézvegyületet elkülönítjük. A lúg (szóda) fölöslegét célszerűen úgy szabjuk meg, hogy az oldat 60 pH-értéke legalább 5, célszerűen 6.4 legyen. A kicsapott rézvegyületet a találmány értelmében célszerűen visszavezetjük a kiindulási anyag feloldási folyamatába. Ily módon rézmentes nikjkjelszulfátoldá- 65 tot állítunk elő, a kicsapott rézkarbonátot vagy -hidroxidot pedig, na az még kevé,is nikkelkarbonátot, illetve —hidroxidot tar-