139955. lajstromszámú szabadalom • Központosított optikai rendszer
Megjelent 1949. évi szeptember hó «&,. MAGYAR SZABADALMI BIRÖSÄG SZABADALMI LEÍRAS 139955. SZÁM. 43 h 1—6 OSZTÁLY. — P-11514. ALAPSZÁM. (VII/a., VII/j.) Központosított optikai rendszer. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég-, Eindhoven (Hollandia). A bejelentés napja: 1947. évi december hó 31. Németalföldi elsőbbsége: 1946. évi január hó 9. (A 41.700/1948. Ip. M. sz. rendelet alkalmazásával). A találmány olyan központosított optikai rendszerire vonatkozik, mely szférikus., homorú tükörből és a szférikus aberráció helyesbítésére való, csekély paraxiális vas-5 tagságú és hajlású olyan elemből áll, melynek legalább is egy aszférikus felülete van. Az ilyenfajta ismert rendszereknél a helyesbítő ("korrekciós) elemet a tükör görbületi középpontjában rendezték el. A ta-10 lálmány azon a felismerésen alapszik, hogy a fentemlített helyesbítő ©lemnek véges, lineáris nagyítású rendszerben való alkalmazásával 5-rendű kóma vezetődik bei, azonban lehetséges, hogy a helyesibítőelieF-15 met úgy állítsuk el, hogy 3-rendű kóma vezetődjék be, amely az 5-rendű kómát részben kiegyenlíti, úgyhogy csekély övezeti kóma marad vissza. Azt találtuk, hogy ez az övezeti kóma a helyesbítő elem olyan 20 elrendezése mellett, melynél az elem optikai középpontja és a tükör közötti tá-3 D3 volság az r és r + —l7r értékek között van, igen kicsiny. E képletben, r a tükör görbületi sugara, D a helyesbítőelem át-25 mérője, b pedig a képnek, illetőleg a tárgynak a helyesbítőelemtől való távolsága. Ez a b távolság közelítően egyenlő a kép, ill. a tárgy és a tükör görbületi középpontja közötti távolsággal, minthogy muma van, ha a helyesbítőelem és tat tükör sob y* 4b* Az övezeti kómának minimuma van, ha a helyesbítőelem és tat tükör 4 D2 közti távolság r 4- -~ . -~r . 1 5 4b Annak a mértéknek, amelyben ez a visszamaradó, övezeti kóma fellép, laiz em-3 D1 lített r és r ~f~ ~ö~ • Tű közötti említetE 35 körzetben lapos lefolyása van. Ezt a körülményt a találmány értelmében előnyösen akként lehet felhasználni, hogy egy olyan optikai rendszerbem,, melynek lineáris nagyítása közel állandó, kizárólag a tükröt 40 tesszük beállíthatóvá. Ilyfajta készülékeknél, pl. vetítőkészülékeknél és különösen távolbalátó vetítőkészülékeknél szokásos volt a helyesbítőelem és a tükör közötti távolságnak 45 állandó értéken való tartása, és csupán a helyesbítőelem és a tükör közötti tárgyfelületet vagy pedig a helyesbítőelembőíl és a tükörből álló alakzatot tették beállíthatóvá. Az elsőnek említett beállítási mód- 50 uál aránylag bonyolult készüléket, mint pl. a vetítőcsövet segédkészülékeivel együtt, kell beállítani. A második beállítási módszernél vagy két, egymással kapcsolt beallítókészülékre van szükség vagy pedig 55 közös beállítókészülékre két egymással kapcsolt rész, nevezetesen a helyesbítőelem és a tükör számára. A találmányt az alantiiakbam a rajzon „ vázlatosan szemléltetett kiviteli példa kap- 60 csán. részletesebben ismertetjük.
