139917. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alak tárgyak előállítására szulfitcellulózszennylúg felhasználásával

Megjelent 1949. éví augusztus hó 16 ári. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS J 89917. SZÁM. 80 h 17 OSZTÁLY. —H-13401. ALAPSZÁM. (IV/h/1). Eljárás alaktárgyak előállítására szulfitcellulózszennylúg felhasználásával. Dr. Holzer Tibor vegyész, Zürich. A bejelentés napja: 1947. évi augusztus hó 16. Svájci elsőbbsége: 1946. január hó 9. (A 41.700/1948. Ip. M. sz. rendelet 1. §-a alapján.) Rég ismert tény, hogy .a szulfitcellulóz gyártásánál igen nagy mennyiségben kopott, lignoszulfonsavat és szénhidrátokat tartal­mazó szulfit-szennylúg proteinekkel, pl. y 5 kazeinnel, zselatinnal, vérrel^ csapadékot, ú. n. lignoglutint ad. Így pl. a 352,138. és 353.570. számú né­met szabadalmi leírások folyékony ragasztó szernek szulfit-szennylúgból, kazein és kal-10 cium, illetve magnéziumoxid hozzáadásával történő' előállítását lismertetik. A szenny­lúgot beszáradásig bepárologtatják és csak ezután keverik hozzá a kazeint és az alká­liákat. A 354.233. számú német szabadalmi 15 leírásban.ismertetett eljárás szerint a szenny­lúgot, enyvoldat hozzáadása után, folyékony ragasztószerré dolgozzák fel. Valamennyi, eddigelé ismeretessé vált eljárásnál a szulfit­szennylúgból proteinek hozzáadásával elő-20 állított ragasztószereket vízben, alkáliákban, illetve magában a besűrített szulfit-szenny­lúgban oldották fel és folyékony ragasztó­szerként használták. Üj ezzel szemben a szulfit-szennylúgok-25 nak állati fehérjékkel, pl. kazeinnel, zsela­tinnal, csonfenyvvel, vérrel hordozókra való kicsapatása és ily módon sajtolt tárgyak elő­állításához értékes kötőanyagkénti felhasz­nálása. 30 A találmány a halászatra és a szenny­vizekre oly káros szulfit-szennylúg számára új értékesítési lehetőséget javasol. A szeszre, iketve élesztőre való feldolgo­zás előtt vagy után kapott, gyakorlatilag cu­kortalanított és még kb. 8—10% száraz- 35 anyagot tartalmazó szulfit-szennylúgot ál­lati fehérjékkel kezeljük és iá kiváló Mg.no ­glutint lecsapató szerekkel, pl. savakkal, vagy savanyú kémhatású anyagokkal, vagy pedig timsóvial vagy alkáliákkal, hordozókra köz- 40 vétlenül kicsapjuk, majd a kapott termékből alaktesteiket formázunk. Ezáltal elkerüljük ia kötőanyag időtrabló szűrését és az ezt kö­vető újbóli feloldását és lehetővé válik a lignoglutinniak közvetlen értékesítése kötő- 45 anyagként. A találmány szerinti eljárásnál a szulfit­szennylúg káros, szerves anyagainak nagy részét eltávolíthatjuk és kötőanyagként használhatjuk fel farost-lemezek, műkövek, 50 linóleum-pótlék, valamint mindennemű sajtolt tárgy előállításához. A szulfiit-szcnnylúg, a szesz- vagy élesztő­gyártás előtt vagy után, 6°—35° Bé-ig ter­jedő, tetszőleges töménységben dolgozható 55 fel, de esetről-esetre a szükséges mennyi­ségű fehérjét kell hozzáadni. Fehérjeként elsősorban az enyv- és sajt­gyártás hulladékanyagai, pl. híg enyv- és zselatinoldatok, soványtej jönnek tekintetbe. 60 A ragasztószer kicsapása nem igényel sajá­tos berendezést, hanem mechanikai kavaró­művel ellátott, nagyméretű fakádakban fo­ganatosítható, 20°—40° C közötti hőmér­sékleten. 65 Kötőanyag-hordozóként (szubsztrátum­ként) elsősorban mindennemű fahulladék, kőliszt, fűrészpor, azbeszt, homok, cement,

Next

/
Oldalképek
Tartalom