139865. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rádiócsövek elektródáinak összeerősítésére
Megjelent 1949. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1398G5. SZÁM. 21 g 1—16 OSZTÁLY. — IÍ-90C2. ALAPSZÁM. Eljárás rádiócsövek elektródáinak összeeró'sítésére. Radio Corporation of America cég-, New-York, mint Dickinson Allan 13. Cedar Grove-i (New Jersey, USA) lakos jogutóda. A bejelentés napja: 1947. évi július hó 5. USA.-beli elsőbbsége: 1941. évi április hó 29. (A 8780 1948. Korm. sz. rendelet 3. §-a alapján). A találmány rádiócsövek körébe tartozik és különösen olyan eljárásra és eszközökre terjed ki, amelyek segítségével ilyen csövekben katódhüvelyeket szilárdan lehet 5 rögzíteni. .,* *•; A szokásos rádió vevőcsövekben, melyekben az elektródák végeit csillám távtartók rögzítik, a kotódhüvelyek meglazulásából komoly zavarok származnak. A távtartóval 10 egyesített hüvely eleinte szilárdnak látszik, de később meglazul és néhány órai használat után rezgésbe jöhet. A találmány célja a katódhiively és a távtartó tökéletesebb egyesítésé, úgyhogy 15 azok használat közben nem lazulnak meg. A találmányt az igénypontok határozzák meg, egyik előnyös kiviteli alakját pedig a mellékelt rajz és a hozzátartozó leírás ismeretei. Az 20 1. ábjra az új katód-tlávtartó rendszert tartalmazó rádiócső nézete és részben metmerteti. Az 2. és a 3. ábra egy-egy részletrajz, melyek az egyesítést két különböző gyártási 25 Fokozatban mutatják. Az 1. ábra szerinti cső szokásos kivitelű (I) burkolata a szokásos (2) elektródarendszert tartalmazza. A (3) katódhüvelyt kívül elektronkibocsátó oxidréteg borítja, a 30 hüvely belsejében pedig szigetelt fűtőhuzal van. A többi elektróda, nevezetesen a (4) rács és az (5) anód, a katóddal koncentrikusan fekszenek és azokat oldalsó pálcák tartják, melyek végül (6), (7) szigetelő távtartókkal kapcsolódnak. A távtartók 35 kereskedelmileg tiszta csillámlemezek, melyek rétegei és hasadásai vonallal a lemezek felületével párhuzamosak. Ámbár a katódhiively végeit az egyesítés alatt oly szorosan illeszthetjük a csil- ío lámlemezek lyukaiba, hogy a hüvely nem tud elmozdulni, tapasztalat szerint néhány órai használat után a hüvely meglazul. A hüvely legkisebb mozgási szabadsága a lyukban a hüvely rezgését és ezzel a cső 45 kimenőkörében mikrofonos zavarokat okozhat. Ahol a cső állandó rezgéseknek van kitéve, mint pl. repülőgépeken vagy földi gépjárműveken, a hüvely kis rezgései gyorsan megnövekszenek és a hüvely elmozdít- 50 lásai a tartólyukakat észrevehetően kitágítják, míg végül a lyukak annyira kitágulnak, hogy katód és a rács között rövidzárlat jöhet létre. A katóddal érintkező csillám a katód hőmérsékletén valószínű- 55 feg vizet veszít (dehidrálódik), minek folytán a csillám lepattogzik, ill. elporlad. A hő ;a csillámot felhólyagosítja és megrepeszti, a vékony lemezeket széthasítja, ill. szétválasztja, a lemezek szélei pedig go könnyen lemorzsolódmak. NYOMDA ii?!a 3
