139832. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulózalakkgyapot előállítására
Megjelent 1949. évi augusztus hó 16-án. öli MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 139833. SZÁM. 22 li OSZTÁLY. _ ¡>1-13450. ALAPSZAM. (IV/h/1., XlX/g.) Eljárás cellulózalakkgyapot előállítására. Menesdorfer Kálmán vegyész, Budapest. A bejelentés napja: 1948. évi január hó 24. Nitrocellulózalakkok alapanyagaként eddig elsősorban gyapotot szoktak felhasználni, amelyből lényegesen jobb minőségű lakkok üllithatck elő, mint például facellulózából. 5 Ez a nyersanyag azonban ma nehezen hozzáférhető és a vámkülföldről beszerzett árut elsősorban ruházkodási cikkek előállítására használják fel. A találmány módot ad arra, hogy a ,gaz- 10 dasági nehézséget kiküszöböljük, amennyibein lehetővé teszi, hogy az eddig elsőrendű gyapotból előállított nitrocellulózalakkal minőségben egyenértékű nitrocellulózalakkot állítsunk elő textilgyári hulladékanyag- 15 ból, amelyet eddig ipari célokra nem i4gen használtak fel. Textilgyári hulladékanyag alatt a nyújtás, párhuzamosítás, egyesítés, sodrás és felcsévélés közben adódó hulladékot értjük.-0 Ez a hulladék a maghéj szőrein levő természetes zsiradék mellett mehanikus szenynyezéseket és ásványi olajat is tartalmaz, amely főként a fonó-, illetőleg szövőgyári gépi berendezésből ered, amelyen a gyapo.'5 tót feldolgozták. Ez utóbbi szennyezések me-nnyiscge átlagban 5— 10%-ot tesz ki. A cellulóza nitrálása előtt azt a fenti szennyezésektől messzemenően meg kell szabadítani. !0 Evégből a találmány értelmében a gyapothulladékot először önmagában ismert módon kártoljuk és abból a mehanikus szennyezéseket szellőző légáramával eltávolítjuk. majd az így kapott gyapotot oldószerrel extrakció útján zsírtalanítjuk. E 35 célra előnyösen szénszármazékokból vagy szén- és klórszármazékokból, például acetonbcl, di- vagy triklóretilénből, benzolból vagy toluolból álló oldószert alkamazunk és a zsírtalanítási műveletet mindaddig 40 folytatjuk, míg a hulladékból mind az ásványi és növényi olajokat, mind a növényi viaszt el nem távolítöttuk. A zsiradéktól és viasztól ekként megszabadított nyers gyapotot autóklávban alka- 45 likus főzésnek vetjük alá. Evégből előnyösen 2—3 B° nátronlúgot alkalmazunk és az anyagot 130—150 C° hőmérsékleten és 2—4 atm nyomás alatt 2—3 óra hosszat főzzük. E főzést hidegvízzel való mosás kö- 50 veti mindaddig, mí(g a lefolyó mosóvíz semleges kémhatású. A mosás befejezte után az anyagot 0,02— 0,08 g aktív klórt tartalmazó hipoklorit oldattal fehérítjük, majd az 5—30 C° fürdőt 55 kénsav adagolásával savanyú kémhatásúvá tesszük. A .fehérítés időtartama 1—2 óra. Ezután a klórt bő vízzel való öblítéssel eltávolítjuk, a tömegben megmaradó vizet centrifugálással kiszorítjuk, majd az anya- go got, előnyösen mozgó rostán, szárítjuk, míg annak nedvességtartalma 4—7%-ra csökken . A száraz anyagot, például farkasolással, újból fellazítjuk és ismert módon nitráló <35 savval nitrocellulózává alakítjuk. A fel kártolt pamuthulladék azonban kivonatolás nélkül - is zsirtalanít+iató. Evégből a
