139755. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék vegyi eljárások kivitelére

Megjelent 1949. évi július hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 139755. SZÁM. 1 2 g OSZTÁLY. — W-7643. ALAPSZÁM. (IV/i.) Eljárás és készülék vegyi eljárások kivitelére. Dr. Weizmann Charles kutató vegyész, London, úgyis, mint Bergmann Ernst, London, Steiner Herbert, Eccles és Charlton Henry Eroest, Sale Moor jogutódja. A bejelentés napja: 1947. évi július hó 9. Nagybritanniai elsőbbsége: 1941. évi augusztus hó 6-(A 41.700/1948. Ip. M. sz. rendelet 1. §-a alapján.) A találmány készülékre vonatkozik oly vegyi eljárások kivitelére., melyek különböző lermokémiai jellegű, egymást követő reakciók sorozatát ölelák fel és rae-5 lyek lényegében nem aromás szénhidrogéneknek lényegében teljesen aromás termékekké való átalakítását célozzák oly módon, hogy az említett szénhidrogéneket, gőzeik alakjában, lényegében légköri nyo-10 máson, hidrogénező és deliidrogónezö fémkatalizátorok fölött vezetjük el 500 C° és 750 C° közötti hőmérsékleten és oly térsebességgel,, hogy 1 liter aktív katalizátorra. a folyékony fázisra álszámílva, óránként 15 0.1—0.5 liter, kiindulása anyag jut. Egymást követő reakciókat felölelő el, járásion oly eljárás értendő, melynél az első reakció szükségképpen az eljárási alkoló reakciók egész sorozatát indítja még. 20 Az ily eljárás elvben különbözik az egymással kapcsolt több fázis alkotta djárá- soktói, melyeknél vegyi okokból egy fázis, nem vonja maga után, szükségképpen, a következő fázist. 25 A több, egymást követő reakcióból álló eljárás; íolfamáu a hőszükséglel (hőfel. vétel és. hőveszleség) pontos szabályozásának lehetővélé'jelére, elolvasnék bizonyult minden egyre reakciós tarlály, vagy a re-30 -akciós, tér .minden része hőszükségletéiiek külön-külön történő meghatározása és a reakciós, tartályoknak az egyéni hőszükségleíeknek' megfeíelőő méretezésé. Az egész reakciót, ismeri módszerekkel lásd «Industrial Engineering Chemistry»-, 35 21. kök:!, 1932, 282—288. oldalak) az eljárásnak egyes, egymást követő fázisokra osztása céljából megelemezzük. Minden fázist azután külön-külön veszünk tekintetbe mind a reakciós, sebesség, mind a reakciós 40 hő szempontjából és ezékel az adatokat, a reakciós, tér minden «gyes szakaszára vonatkozólag, külön-külön meghatározzuk. Az egyes szakaszok egyéni hőszükségletének összege adja meg az elemzés eredményé- 45 nek megfelelően méretezett egyes szakaszoknak ós az. egész készüléknek teljes höszükségletét. Ez a módszer különösen akkor előnyös, ha az eljárást alkotó egyes reakciók, SE- 50 besiség és reakciós hő tekintetében, lényegesen különböznek egymástól. A lényegében nem aromás szénhidrogének arómásítását célzó-eljárásinál'kél reakció követi egymást, — először a tulaj- 55 donképpeni hőlebontásos reakció, melynél az alább egyszerűség okából <-paraffinét»nek nevezeti, folyékony kiindulási anyag ki)s molekulasúlyú olefinekre bomlik, másodszor oly reakció, melynek során az ole- ao finek lényegében aromás; vegyületekké alakulnak át. Ez az eljárás és más eljárások,