139752. lajstromszámú szabadalom • Számolótábla

Megjelent 1949. évi július hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BIRÓSlQ SZABADALMI LEÍRÁS 139752. SZÁM. 43 n 1—11 OSZTÁLY. — S-20629. ALAPSZÁM. (IX/g.)r Számolótábla. Sámán Márton iparoktatási felügyelő, Budapest. A bejelentés napja 1947. évi november hó 5. A találmány mozgatható számoló-alakzatokkal és ezeket vezető vezetékekkel ellátott olyan számolótábla, amely alkalmas számtani alapfogalmak és alapműveletek szem-5 léltető tanulására és tanítására, a számoló-, tábla vezetékeibe lazán illeszkedő betétalakzatok egyenkénti, vagy szükséges számú elmozdításával, csoportosításával. A számolótábla egyik célszerű kiviteli 10 alakját a mellékelt rajz 1. ábrája elölnézetben, a 2. ábra keresztmetszetben, részben felmetszve mutatja be. A 3., 4., 5., 6., 7., 8. ábra a vezetékek képzésének különféle módjait, a 9., 10., 11. ábra a vezetékek végződé-15 seinek lezárási formáit szemlélteti-. A 12. és 13. ábra a számolótábla kimetszésekkei, hajlításokkal és sajtolásokkal kialakított vezetékeinek kiképzési és lezárási módjait ábrázolja. 20 Három rétegből álló számolótábla az 1. ábrán elölnézetben, a 2. ábrán A—B metszetben látható. Az (I) alaprétegre van erősít¥e a (II) középréteg, melynek (Ny) nyílásai így az egyik oldalon .nyitott vezetéket 25 képeznek. Ezekbe a párhuzamos hosszanti oldalú .vezetékbe lazán illeszkednek az (a) betét alakzatok, melyek kör, négyzet, vagy bármely síkidom alakúak lehetnek. A (II) rétegre erősített (III) réteg (ny) nyíMsai 30 olyan mértékben keskenyebbek a (II) réteg (Ny) nyílásainál, hogy hosszanti éleikkel elfedjék az (a) alakzatok szembenfekvő széleit, így azok a keletkezett horonyból nem emelhetők ki, de hosszirányban elmozdíthatók és felületük nogyobb része az (ny) nyí- 30 láson át látható. Az (a) alakzatok felületén (b) horpadások, illetve lyukak alkalmasak arra, hogy odaillesztett ceruza, vagy pálca -heggyel elmozdíthassuk azokat. A; ••hornyok mindkét végükön zártak. Az (1) alaprétegen 40 levő (V) vonalas beosztás megkönnyíti az ^úgynevezett számképek szabályos kialakítását. « Ha a számolótábíán bárom hornyot alkalmazunk 10—10 alakzattal, a számképek 45 1, Í2, «3, ' %, • 0 • • »6, • • ' stb.) kialakíthatók. Tízhornyos számolótáblán mindazok a műveletek elvégezhetők, mint a közismert számológépen. Az (a) alakzatokat befogadó vezetékek a. 50 3—8. és 12—13. ábrák szerint egy, illetve két rétegben is kialakíthatók. A 3. ábrán keresztmetszetben szemlélhető az (I) alaprétegbe süllyesztett (v) vájat, melybe az (a) alakzat helyezkedik, a • (II) 55 fejdőréíteg (ny) nyílása pedig a fent leírt hornyot alakítja ki. A 4. ábra szerint úgy alakul ki az (a) alakzatot befogadó horony, hogy úgy a (v) vájat, mint az (ny) nyílás a (II) fedőrétegen 60 van és az (I) alapréteg zárja le a (v) vájatot. Az 5. ábra a (v) vájatból és (ny) nyílásból alakuló hornyot az (I) alaprétegből ki-