139704. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anyagok, különösen rostanyagok nemesítésére, továbbá erre alkalmas kumarinszármazékok és eljárás előállításukra

Megjelent 1949. évi július hó 15-én. HAGYAR SZABADALMI BIRÖSÁG SZABADALMI LEÍRÁS ^139 704. SZÁM. 8 1U OSZTÁLY. — C-6118. ALAPSZÁM. (XIV/a/1., XIV/e., IV/h/l.) Eljárás anyagok, különösen rostanyagok nemesítésére, továbbá erre alkalmas kumarinszármazékok és eljárás előállításukra. Ciba Société Anonyme cég", Basel. A bejelentési napja: 1947. évi május hó 23. Svájci elsőbbsége' 1946. évi június hó 14. Azt találtuk, hogy anyagok, különösen rostanyagok iiemesíthetök, ha azokra elő­állítási vagy nemesiLési eljárásuk bármely időpontjában, napfényben vagy ultraibo-5 lya fényben kéktőr ibolyáig fluoreszkáló, a kezelendő anyagot nem, vagy csak alig színező olyan vegyületeket viszünk fel, cél­szerűen vízben oldható sóik vagy szárma­zékaik alakjában, melyek általános képlete R C\ 10 C — RÍ I (1 = 0 ()' ahol A valamely — esetleg helyettesített — aromás magot jelent, melyben két szom­szédos szénatom a telítetlen laktongyűrű­höz tartozik, R és R] pedig hidrogént vagy 15 valamely — esetleg helyettesített — alkil-, aril-, vagy laiíaikümarad'ékot' jelentenek és ahol az A, R és R, maradékok közül leg­alább egyik — legalább egy esetleg helyet-' tesített — aminocsoportot tartalmaz. 20 Az említett képletű vegyületek nem festékjellegűek, azonban :a különböző szub­sztrátumokkal (alapanyagokkal) szemben löbbé-kevésbbé kifejezett affinitással ren­delkeznek. E tulajdonságaik következtében 25 az anyagra felvitt, -napfényben vagy ultra­ya fényben, kéktől ibolyáig fluoresz­káló találmány szeriinti termékek testetlen anyag esetén annak fehérségét, festett (szíT nes) anyagok esetében pedig ;a festés tisz­taságát (színhatasát) fokozzák. Festetlen, 30 eredetileg sárgás, anyag esetén a fehérség fokozódását azzal magyarázhatjuk, hogy a felvitt vegyület kéktői ibolyáig terjedő fluoreszcenciája az eredetileg sárgás anya­got fehér benyomásúvá teszi. 35 Az említett általános képletnek megfe­lelő vegyületek közül, példaképpen a kö­vetkezőket említjük meg: A) olyan vegyü­letek, melyek általános képlete a követ­kező: 40 R C /\/ X x+ C- RÍ I c=o 0' 45 ahol R és Rt hidrogént, alkilt, arilt, vagy aralkilt, és X valamely — esetleg alkile­zett vagy aralkilezett — aminocsoportot vagy valamely kvaternér ammonium cso­portot jelent. Hyfajta vegyületek ismere­tesek. Ezeket eilőhyösien sóik, pl. hidro­kloridjaik alakjában alkalmazzuk. Megkí- \ vánjuk említeni közülük például a követ­kezőket: 4-me'il-7-dimetiIamino-kumarin, 50 4-me!iil-7-(e!il-benzilamino)-kumariin vala­mint hidrokloridjaik, továbbá a trimetil-

Next

/
Oldalképek
Tartalom