139542. lajstromszámú szabadalom • Eljárás optikai elem, mint lencse, előállítására

Megjelent 1949. évi június hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI B I R d S A" fi SZABADALMI LEIRAí 139542. SZÁM. 42 k i—6. OSZTÁLY. — P-10399. ALAPSZÁM. (Vll/a,, Xl/tl.) Eljárás optikai elem, mint lencse, előállítására. N. V. Philips' Gloeiiampeiifabrieken cég* Eindhoveii-ban (Németalföld). A bejelentés napja: 1942. évi július hó 18. Németalföldi elsőbbsége: 1941. évi július hó 19. Egyik korábbi, nyilvánosságra még nem hozott szabadalmi bejelentésünkben javasoltuk optikai elemek, mint lencsék, előállítását oldatban zselatinozható anya-5 gokból. Lehetőnek bizonyult ezzel az eljá­rással aránylag egyszerű módon, továbbá igen nagy pontossággal pl. lencsék előál­lítása csiszolási megmunkálások alkalma­zása nélkül. Ennél az eljárásnál matricát 10 alkalmazunk, melybe oldatban zselatinoz­ható anyag oldatát visszük be. Miután ezt az anyagot az oldatból zselatináltuk és beszárítottuk (esetleg keményítettük), az elemet, mely ekkor a kívánt alakot fel­lő vette, a matricából eltávolíthatjuk. Ennél az eljárásnál azlt a jelenséget hasznosítjuk, hogy a matricában a zsela­tinozható anyag oldatából elkülönített, me­rev és egyúttal rugalmas gél a beszára-20 dáskor zsugorodik. A zsugorodás mérvét az oldatban zselatinozható anyag a hozzá­tartozó oldószerben; való koncentrációjá­nak alkalmas megválasztásával teljes mértékben uraljuk. Ez ,a zsugorodás zse-25 latin esetében 3 és 50 nagyságrend kö­zötti tényezők között fekhet. E zsugoro­dás következtében laz illető optikai elem elkészítéséhez alkalmazott matrica mére­tei, jóval nagyobbak lehetnek mint a vég-30 legesen előállítandó tárgy méretei. A matricának rendszerint fenéklemeze van amelyhez a matricába bevitt oldat hozzá­tapad. Ekként a fellépő zsugorodás főleg az előállítandó optikai elem tengelyirányú 35 méreteire korlátozódik. Az imént említett fenéklemez a sugárirányú zsugorodást megakadályozza. Mindez azzal a követ­kezménnyel jár, hogy az említett eljárás alkalmazásával igen csekély axiális mé­retű lencséket állíthatunk elő, kiváltkép- 40 pen olyan lencséket is, amelyeknek egy vagy több határolófelülete aszférikus. Az ilyen lencséket pl. Schmidt-féle kamará­ban (lásd Danjon és Couder „Lunettes et Telescopes''" című művét, 1935, 252—254 45 oldalak) helyesbítőelemként alkalmazzuk és ezek csiszolása igen sok időt és szak­tudást igényel. Az imént ismertetett eljá­rás alkalmazásával ezeket a l hátrányokat elháríthatjuk. Ennél az eljárásnál az elő- 50 állítandó optikai elemet, mint már említet­tük, esetleg keményítjük; ez a megmunká­lás a szárítás közben vagy ezt követően történik. Ez a találmányunk szintén eljárás 55 optikai elem, pl. lencse, előállítására a fentemlített anyagokból, emellett azonban azt a gél-állapotú testet, amelynek az opti- . kai elemet alkotnia kell, előbb mestersé­gesen keményítjük és csak ezt követően 60 szárítjuk. A korábbi szabadalmunkban ismertetett keményítési eljárással szemben a talál­mány szerinti keményítési eljárás előnyei a következők: 65 Mindenekelőtt, amint ezt megállapítot­tuk, a keményített anyag folyási határa lényegesen (a tényező kb. 10) magasabb, mint a keményítetlen anyagé. Mint az előbb megmagyaráztuk, a gél-állapotú 70 test, amelynek az optikai elemet alkotnia kell, száradás közben jelentékeny mérv-

Next

/
Oldalképek
Tartalom