139523. lajstromszámú szabadalom • Eljárás feszültségek eltávolítására hőképlékeny anyagokban
Megjelent 1949. évi június hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BIRuSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 139523. SZÁM. 39a 19-24 OSZTÁLY. — 1-4966 ALAPSZÁM. (IV/hj.) Eljárás feszültségek eltávolítására hőképlékeny anyagokban Imperial Chemical Industries Limited cég, London, ügyi« mint Crooks Charles Hampdem, Greenwood WiJliam Anthony, Starkie David és Silber Helmut, Welwyn Garden City, illetve Welwyn, jog-utódja. A bejelentés napja: 1948. évi február hö 18. Nagybritanniai elsőbbsége: 1944. évi február hó 4. (A 41.700/1948 Ip M. sz. rendelet 1. §-a alapján) A találmány javított eljárás lényegében hőképlékeny gyantákból1 álló öntött, formázott és alakított testeik belső feszültségeinek eltávolításária. 5 Belső feszültségek jelenléte hőképlékeny gyantákból álló büborékmentes tárgyakon hátrányos, mivel az ilyen tárgyak, még közönséges hőmérsékleten is, hosszú időn át hajlamosak iá vetemedésre, továbbá, ha 10 a tárgyaik átlátszó gyantákból vámnak, az áthaladó fénysugár kettős törést szenved. Ennek folytán a belső feszültségek különösen 'hátrányosak optikai alkatrészekben, ahol az alakállóság ós az optikai egynemű-15 ség rendkívüli fontosságúak. Már eddig is történtek kísérleteik ily tárgyak''belső feszültségeinek kiküszöbölésére akként, hogy azokat ia gyanta lágyulási pontjának közelében lévő hőmérsékletre hevítették, miáC-20 tial a gyanta kissé ímeglágyult^úgynogy az -összes feszültségek kiküszöbölődtek, majd a tárgyakat közönséges. hőmérsékletre hűtötték le. Azt találtuk, hogy ennek az eljárásnak 25 hátránya van. Nevezetesen, miagának a tárgynak a súlya nem kívánt eltorzulásokat okozhat, amidőn azt a melegítéssel meglágyítjuk, ez pedig új belső feszültségeik keletkezésére vezet, amikor a tárgyat 30 közönséges hőmérsékletre lehűtjük. A találmány tárgya olyan eljárás hőképlékeny gyantákból álló ibüborékmentes tárgyak belső feszültségeinek eltávolítására, .amelynek során az előbb említett hátrányok nem mutatkoznak. 35 A találmány értelmében ezt úgy érjük el, hogy a lényegében hőképlékeny gyantákból álló buboréfcmentes tárgyat olyan, közömbös folyadékban melegítjük fel a magasabb hőmérsékletre, amelynek sűrűsége 40 a tárgy sűrűségétől a magasabb hőmérsékleten legfeljebb ±01, g/cm3 -el különbözik, majd a tárgyat lassan és egyenletesen hűtjük le. A találmány szerinti eljárfesal kezelt 45 tárgyak lényegében hőképlékeny gyantából vannak, Alkalmas hőképlékeny gyantáknak bizonyultak az olyan, szintézis útján előállított, Ihőképllékeny gyanták, amelyek a CH2 = C < csoportot tartalmazó vegyff.e- 50 lekből állanak, továbbá a természetes hőképlékeny gyanták, imint a sellak és részben természetes, részben szintetikus hőképlékeny gyanták, mint a celtuiózalacetát. E 'leírásban a „hőlképlékeny gyanta" 55 kifejezést oly értelem'ben használjuk, hogy az az előbb említett három gyantatípust felö'eli. A hőképlékeny gyantába lágyító, módosító anyagokat, festékeket és/vagy töltőanyagokat is kebelezhetünk be, to- 60
