139512. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati bőrök meszezésére

Megjelent 1949. évi június hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS ' 139512. SZÁM. 28 a 5-8 OSZTÁLY. _ F-11417. ALAPSZÁM. (Xl/a.) Eljárás állati bőrök meszezésére. Dr. Fehér István vegyészmérnök* Budapest. A bejelentés napja: 1948. évi április hó 2. A találmány eljárásra vonatkozik állat!) bőrök meszezésére. A bőröket áztiatas után, tudvalevőleg gödörben, hordóiban stib. meszéével kezelik, mely imészléhez, hatásának fo-5 kozáisára és meggyorsÁáisára, édesítő adalékokként, újabban, kénvegyületeket, főleg Ikénnátriuimot és ezen (kívül valamely sót iádnak.' A kénnátriummal élesített mészlevek haij tásia a hidroxil-ion- és ia ihidrosuliid-ionkqncentráeió együttes hatásán alapszik, mely ionok mennyiségének aránya (az alábbiakban OH:SH arány) lényeges, Hia ezek az ionok egyenlő mennyiségben vannak je-15 fen, a hatás a legkedvezőbb, míg a hidroszulfidon-felesleg a hatást csökkenti (k Ull-miann Ezyklopädie der technischen Ohamie, 1930. V. kötet, 626. oldal). Folyamatos gyártásnál, egyenletes minő-20 sógű áru előállítása céljiátból, elengedhetetlen ia pontosan (beállított OH:SH arány változatlan fenntartása, mert ennek az aránynak döntő (befolyása van a bőr minőségére (iszó'rtelenítés, duzzadás, összehúzódás stb.). 25 Eddigelé az OH:SH arányt, folyamatos gyártásnál, pontosan betartani nem sikerült, mert a kénnátriurn állás közben könnyen mállik és elbomlik, amikoriis a nátrium egy része, a levegő kéntartalmának hatá-30 sara, szódává alakult át, mely az OH:SH arányt a mészlében az OH javára eltolja. A kénnátrium alkalmazásának további hátránya, hogy szennyező anyagok kísérik. A találmány szerinti eljárás, e hátrányok 35 kiküszöbölésére,., a . kénnátrium- adalékot kénnek és valamely alkálifém hidroxidjának vizes oldatával, célszerűen nátronlúggal összefőzött keverékével helyettesíti, ahol a iőzési hőmérsékletet a kívánt OH.SH aránynak megfelelően választjuk meg, mimellett 40 a kívánt OH:SH arány elérésére esetleg fölös mennyiségű kénnel dolgozunk. A főzés folyamán nátriumtioszulfát is keletkezik, mely fölöslegessé teszi a kénnátriumadalék mellett eddigelé alkalmazott sóadalékot. A főzéshez szükséges meleget esetleg a mészléhez szükséges mész oltásánál keletkező meleg szolgáltathatja. Az eljárás előnyei a következők: 1. Az OH:SH arány pontosan beállítható. 2. A kén és a nátronlúg főzésénél keletkező nátriumtioszulfát pótolja a imószléhez a kénnátriurn mellett szokásos sóadalékot. 3. Mellőzi a Kénnátriumot kísérő szeny•nyezŐanyagokat. 4. A beállított OH:SH ai'ánynak megfelelő duzzadású, sima, jófogású, egyenletes árut kapunk. A fentemlített műszaki hatásokon kívül go megemlítendő még az a gazdasági előny, hogy a kénnátriumót eddigelé nemes devizájú országokból, főleg az Egyesült Államokból keltett behozni, amit a találmány szerinti eljárás feleslegessé tesz, 65 Példa: 1000 kg somentes marhabőrt, a szokványos feláztatás után, 4500 1 vízből és 350 kg oltottm észből álló fürdőben, melyhez 100 kg 30. @ép

sűrűségű náiro.nlúgpldatnak..15 ,70 45 50 55