139509. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkoholos folyadékok előállítására

Megjelent 1949. évi június hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BTRÖSÄS SZABADALMI LEÍRÁS 139509. SZÁM. 6 c OSZTÁLY.'— E-6347. ALAPSZÁM. (I V/e., IV/b.) Eljárás alkoholos folyadékok előállítására. Epstein Felix vegyész, London. A bejelentés napja: 1948. évi január hó 21. Nagybritanniai elsőbbsége: 1946. évi november hó 5. (A 41.700/1948. Ip. M. sz. rendelet 1. §-a alapján). A találmány folyadékok előállítására vonatkozik citnanos (grape fruit) levéből, magvakból, gyümölcspuLipofcból és hasonlókból, főként azonban olyan Ibor és egyéb ital előállítását célozza, melynek alkoholtartalma ez •> erjesztés útján elérhető alkoholtartalomnál nagyobb; Citrancis, .magvak, gyümövespulpok és hasonlók alkoholos erjesztése oly folyadékokhoz vezet, amelyek elvileg három fajta ké-10 imiai vegyületet tartalmaznak, nevezetesen a gyümölcs vagy hasonlók kivonatát, a vizet és az alkoholt. Az erjesztéssel elérhető legnagyobb alkoholtartalom k'b. 16 térfogatszázalék. Az így kapott folyadékot italként, 15- mint 'borként, allrnaborként vagy gyümölcsborként hasznosítjuk, vagy pedig az alkohol és a víz egy részét elkülönítjük és így ipari alkoholhoz vagy szeszes italokhoz, mint whiskyhez, brandyhez, rumhoz vagy arrak-20 Ihoz jutunk. Az utóibh említett csoportban az alkohol és víz elkülönítésiét desztillálással eszközöljük és az alkoholtartaíimú desztillátumot megfelelő készülékben, kívánt esetben egészen az abszolút alkoholig töményít-25 hetjük. Ha az első csoportba tartozó .italokat kívánjuk magasabb .alkoholtartalommal elkészíteni, ezekhez ismert módon desztillált alkoholt adunk. A találmány tárgya olyan eljárás, amely 30 az utóbb említett csoportban megnöveli az alkoholtartalmat anélkül, hogy desztillált alkoholt vagy másfajta alkoholt adna hozzá; A találmány szerint az erjesztett folyadékot két részre különítjük el. Ezek közül az egyik gazdagabb a gyümölcs és hasonlók B5 kivonatában és alkoholban, a másik pedig szegényebb. Az eljárás értelmében a folyadékot részlegesen megfagyasztjuk és a folyékony, gazdagabb részt elkülönítjük. A találmány továbbá az előző ibekezdés- m ben említett és az erjesztett folyadék két részre való elkülönítését célzó eljárás oly változata, amelyet az jellemez, hogy az egész folyadékot mégfagyasztjuk és ezután azt a hőmérséklet fokozatos és egyenletes 45 emelésével olvasztjuk mindaddig, amíg a kívánt mennyiségű folyadék ki nem olvadt. Ennek az eljárásnak nagy előnye, hogy könnyen szabályozható és az is lehetséges, hogy a felolvasztott folyadékot külön-külön 50 részletekben gyűjtsük össze és így olyan folyadékokhoz jussunk, amelyek először nagy alkohol- és Ikivonattartal-muak, majd fokozatosan gyengülnék. A íeírt eljárás megvalósításához igen iala-*r>5 csony hőmérsékletek szükségesek, különösen akkor, ha alkoholban gazdag bort kívánunk előállítani«. Ennek elkerülése végett a taiállírnány további kiviteli alakja értelmiében az utolsóelőtti bekezdésben leírt fagyasztás! 60 eljárást is végezhetjük szakaszosán, amikor is ugyancsak mutatkozik a tömény folyadékokkal és az egész fagyasztási folyamat "firakcionálásávaí járó előny. Ez esetben a folyadékot először részlegesen megfagyaszt- 65 juk, majd a meg nem fagyott részt átszűrjük, mfcnéllett a hőmérsékletet úgy szabá-